Beküldte Ábrahám Ágnes -
Elhunyt Kálmán Attila pedagógus, gimnáziumigazgató, országgyűlési képviselő, államtitkár, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke.
Kálmán Attila 1938. október 22-én született Budapesten.1957-ben a Tanítóképző Főiskolán, 1963-ban pedig a Szegedi Tanárképző Főiskolán kapott matematika–fizika szakos diplomát, ezt követően 1968-ban matematika–ábrázoló geometria szakos oklevelet és doktori fokozatot is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Akkor már gyakorló pedagógus volt, hiszen 1956-tól 1960-ig a dányi, majd 1965-ig a kistarcsai általános iskolában tanított, 1968-ig Budapesten, azt követően pedig 1990-ig a tatai Eötvös József Gimnáziumban volt tanár.
Az 1980-as évek végétől vett részt a hazai politikai életben. Az MDF alapító tagja, 1988–1990-ig pedig a tatai szervezet ügyvivője volt. Az Antall-kormány idején Tata országgyűlési képviselőjeként dolgozott városunkért, először az Emberi Jogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságban, majd 1991 és 1994 között művelődési és közoktatási államtitkárként. Utóbbi minőségében szerepet vállalt az 1950-es években államosított egyházi iskolák visszaszolgáltatásában és a nemzeti alaptanterv előkészítésében is. 1994-ben kilépett az MDF-ből, s még abban az évben a Pápai Református Kollégium igazgatója lett. 2005-ben visszatért Tatára, ahol a Pápai Református Kollégium pedagógiai programjának, tantervének átvételével megalapította a református gimnáziumot, melyet 2011-ig vezetett.
Élete során számos elismerésben részesült, megkapta Tata Város Zsigmond Király Díját, a Pápa városért, a Komárom-Esztergom megyéért és a Veszprém megyéért díjakat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Beke Manó emlékdíjat és a Rátz Tanár úr életműdíjat. 2015. június 4-én vehette át az Eötvös József pedagógus életműdíjat.
Idén tavasszal a Tatai Patrióta című közéleti magazinnak nyilatkozva a következőket mondta:
„Valóban nem tudjuk, mennyi időt kapunk, de nem félek a haláltól: meggyőződésem szerint az Isten egyik markából átkerülünk a másikba. A folyó belefut a tengerbe, s ott folytatja útját, még több lehetőséget kapva. Ezért az imádságot mindig köszönettel és dicsőítéssel kell kezdeni, s csak utána jöhetnek a kéréseink. Azzal a biztos tudattal, hogy Isten nem automata, aki azonnal azt adja, amit kérek Tőle. Ő minden imádságot meghallgat, de ismeri hibáimat, gyengéimet, tudja, hogy hosszú távon mire lenne szükségem, milyen ajándéka válna a javamra.”
Kálmán Attila 77 éves volt.