Keller György 1929-ben, Egerben született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1953-ban szerzett történelem-földrajz szakos diplomát s ugyanabban az évben szeptembertől már tanított az Eötvös-gimnáziumban. Tanári munkáját példamutató felkészültséggel, odaadással, lelkiismeretesen végezte. 1965-től munkaközösség-vezető, 1975-től megyei szakfelügyelő, majd szaktanácsadó lett mindkét szaktárgyában.  E megbízatások szakmailag igényes, következetes, de mindig segítőkész és humánus ellátásával kivívta a helyi és megyei tanári közösségek megbecsülését, szeretetét. Hosszú éveken át vett részt a tanárképző főiskolás hallgatók felkészítésében. 1989-es nyugdíjba vonulását követően még sokáig tanított. Tanári pályája 50. éves jubileumán 2003-ban, iskolája saját tanáraként köszönthette. A felnőttoktatás iránti elkötelezettsége is közismert volt, 2007-ben osztályfőnökként érettségiztette az utolsó esti tagozatos évfolyamot.

Közéleti szerepvállalása mindig társadalmi és gyakran szakmai jellegű volt. TIT elnökségi tag és a Magyar Földrajzi Társaság tagja, intézményi szakszervezeti tisztségviselő volt. Többször vállalt feladatot a helyi választásokon a szavazatszedő bizottság tagjaként.

Írásai mind a történelem, mind a földrajz területén erős helyi kötődését tükrözik. Feldolgozta a tatai piarista gimnázium történetét, iskolatörténeti és történelmi írásai jelentek meg a gimnázium valamennyi évkönyvében. Publikált a Komárom-Esztergom megye földrajza kézikönyvben, írt Tata természeti földrajzáról, valamint az oktatástechnikai eszközök használatáról is.

Példaértékű munkáját számos elismeréssel illették: Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kiváló Munkáért, Megyei Pedagógiai Díj, Pedagógus Szolgálati Emlékérem. Az elsők között kapta meg a gimnázium tantestülete által alapított és titkos szavazással odaítélt Eötvös-érmet.  Az oktatásban, a tehetséggondozásban, a város tudományos életében kifejtett kimagasló munkásságáért 1997-ben Tata Városáért kitüntetésben részesítették, 2003-ban pedig elnyerte a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. 2003-ban még aktív tanárként vehette át arany-, majd 2013-ban, már visszavonulva a gyémánt diplomáját.

Volt munkatársai, tanítványai, az Eötvös József Gimnázium dolgozói közleményükben a következőképpen búcsúznak Keller Györgytől:

„Egész pályája során az arany középút keresése jellemezte, talán ezért is lett sokunk számára a türelem, a mértéktartás, az emberség példaképe. Búcsúzunk tőle mindazok nevében, akiknek fél évszázados tanári pályája és példamutató élete során segített, akiket szeretettel a tisztes életre nevelt, akikkel megszerettette tantárgyait, akik példáját követték a pedagógus hivatás választásával, s akiknek volt szerencséje együtt dolgozni vele. „

Volt tanítványait az 50. érettségi találkozójukon a következő szavakkal köszöntötte:

„Annyit érünk, amennyit tudunk. Ismeretek híján ’úttalan a világ’. Ma rövid idő alatt élünk meg nagy változásokat, de örök az ember békevágya, örök az élet tisztelete, örök a munka, a család megbecsülése, örök az erkölcs. (…) szeretni viszont csak akkor tudunk, ha megértjük, hogy az élet nagy játszmája nem a csatatéren, hanem az emberi szívekben dől el.”

Keller György temetése február 16-án kedden, 13:00 órakor lesz Tatán, az Almási úti temetőben. A gyászmisét a szertartást követően 14:00 órától a tóvárosi Kapucinus templomban tartják.