A patakot illető „Kismosó” elnevezés onnan ered, hogy a helyszínen kiépített forrásmedencében naponta egykor mintegy 725 m3 kristálytiszta, 18,5 fokos karsztvíz tört fel. A környéken lakó asszonyok idejártak ruhát mosni, de több Komáromi és Nagykert utcai kert végében is kialakítottak kisebb mosómedencéket.

2011-ben észlelték először a Tanuszoda alatti szakaszon, hogy a Kismosó-patak korábbi medrében vizesedések jelentkeznek. Az évek elteltével, a karsztvízszint emelkedésével egyre nagyobb területek kerültek víz alá, majd 2015-ben a Kismosó-forrásmedencéje is újrafakadt. 2018 tavaszán indultak el a patak mederrendezési munkálatai. A területen első lépésben a forrásmedence feltárását kezdték meg, miután Tata 327,7 millió forintos támogatást kapott a magyar kormánytól a karsztvízszint-emelkedés okozta azonnali intézkedést igénylő feladatok végrehajtásához.

A Nagykert utca páratlan házszámú telkeinek végében korábban olyan elöntések jelentkeztek, melyeket a Kismosó-patak régi medrének környezetében elapadt karsztforrások újra fakadása, és a karsztvíz által táplált talajvízszint jelentős emelkedése okozott. A problémát nehezítette, hogy a Kismosó-patak korábbi medrét néhány évtizede megszüntették és magasabb szinten zártszelvénybe helyezték a vízfolyást. Emiatt az egykori meder környezetének vízelvezetése ellehetetlenült.

Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár a helyszínen elmondta: - 2017 augusztusában született meg az a határozat, melynek nyomán a kormányzat 327,7 millió forintos támogatást biztosított arra, hogy Tata elvégezhesse a visszatérő források okozta károkkal kapcsolatosan az azonnali intézkedéseket jelentő feladatait, többek között a Kismosó-pataknál. Ebből az összegből az önkormányzat 50 millió forintot fordíthatott helyszíni vizsgálatokra, a térképek újrarajzolására, dokumentációk és tervek elkészítésére, közbeszerzések lefolytatására, a többi pénzből pedig a kivitelezések lebonyolítását végezheti el. A helyettes államtitkár hozzátette: - Mivel a visszatérő források jelensége az egész Dunántúli - középhegység területén jelen van, ezért most a Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy projekt keretében alaposan felméri az érintett térséget, hogy meghatározza azokat a beavatkozási, hidrogeológiai és mérési pontokat, amelyek alapján az összes olyan később jelentkező munkát el lehet végezni, ami szükségessé válik ebben a helyzetben.

A patak rendezésének elsődleges célja az volt, hogy a mederfenék süllyesztésével, a karsztvízszint lokális megcsapolása által, a mélyebb szinten fakadó vizek megfelelő biztonsággal elvezetésre kerüljenek és az ennek következtében kialakuló depressziós sáv hasznosíthatóvá váljon a kiszáradás következtében. A zárt csővezeték helyett nyitott árkot építettek, mivel ezzel a megoldással hatékonyabban biztosítható a part menti sávok víztelenítése. Egy 1885-ös kataszteri térkép alapján sikerült fellelni a Kismosó-patak forrásmedencéjének egy részét, melyben folyamatos vízutánpótlás tapasztalható. A medence teljes egészében akkor nem került feltárásra, viszont a pontos műszaki tartalom meghatározásához szükséges volt a további feltárása, és elindulhatott a mederrekonstrukció. A munkálatok során egy ideiglenes drén lefektetésével zajlott a terület víztelenítése, amely a munkavégzést tette lehetővé azáltal, hogy elvezette a területen felgyűlt vizet, és ezt követően kerülhetett sor a nyílt árok kialakítására. A feltörő források vizének levezetésére kialakítottak egy új mederszelvényt, ami műtárgyakkal, bukókkal kőburkolatot, és egy nem vízzáró reno matracos burkolatot kapott, mely a környezetből képes folyamatosan levezetni a vizet. Korábban a patakra volt kötve a Kocsi utcai vízelvezető betoncsatorna, helyette épült egy új vezeték. A csatorna régen a kerteken keresztül vezetett ki a Május 1. útra, idén azonban átkötötték a Kismosó-patak új, nyílt medrére. A csatorna felújítás részeként 2019 februárjában 5 darab 220 centiméter átmérőjű vasbeton iránytörő aknát emeltek be a szakemberek a patakmederbe. A Kocsi utcától a Nagykert utca végében lévő telkek irányába ezt követően létrejött a csapadékcsatorna teljes rekonstrukciója.

A munkálatok második szakaszában a konkrét meder építése, kialakítása, és a patak környezetének rendbetétele zajlott. A régi forrásmedence már nagyon rossz állapotban volt, ezért annak a falán belül egy új fal készült, ehhez nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű, vízépítéshez megfelelő tatai kő, így a medence falát és a mederszakaszt is tardosi vörös kőből készítették el.

Bencsik János országgyűlési képviselő az átadáson úgy fogalmazott: - egy képviselőnek az a dolga, hogy képviselje a helyi érdekeket olyan kérdésekben, amelyeket önmagában a helyi közösség és önkormányzat nem tud megoldani és kezelni. Ebbe a kategóriába tartozik a visszatérő karsztforrások által okozott problémák kezelése, és azoknak a lehetőségeknek a kihasználása, amelyeket ezek az élővizek biztosítani tudnak a közösség számára. A 327,7 millió forint mellett az állami közútkezelő közel 150 millió forintot kapott a Május 1. út helyreállítására, valamint idén év elején született döntés arról, hogy további 150 millió forintot kap Tata a Malom-patak mederrendezésének folytatására, tehát összességében mintegy 600 millió forint érkezett az állami költségvetésből célzottan a tatai karsztforrások okozta problémák kezelésére és az ezzel kapcsolatos turisztikai vonzerő növelésére. Bencsik János kiemelte: - Az önkormányzat jól tudott élni ezzel a lehetőséggel, hiszen eddig 150 millió forintot tett hozzá ezeknek a programoknak a sikerességéhez, például a Hajdú utcai munkák tekintetében, és a városvezetés készen áll a további támogatások fogadására is.

Michl József polgármester a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: - Tatán a vízrendezéshez kapcsolódó munkák során az elmúlt években már számos eredmény született. Ilyen volt a Réti 8-as tó és az Angolkert rehabilitációja, a Malom-patak  megújításának első szakasza, egy másik projektből a Kristály fürdő helyén a Malomkert megtervezése, emellett a Fényesen a katonai medence megújítása, a kastélykertben a forrás-tó helyreállítása és a Hajdú utcai munkálatok. Michl József köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik részt vettek a Kismosó-patakot illető, 165 millió forintos fejlesztésben, valamint a Nagykert utca lakóinak, akik együttműködtek az önkormányzattal a munkák során.

A megújult mederszelvény mellet már egy új tanösvény is vezet, amelynek mentén információs táblák adnak tájékoztatást a kivitelezésről, a Kismosó-patak és környezetének történelméről valamint a helyi forrásokról. A murvázott sétány úgy lett kialakítva, hogy a gyalogosok mellett a kerékpárosok és a babakocsival érkezők számára is ideális legyen. A tanösvény mentén közel 40 fát ültettek ki, és az önkormányzat saját költségvetéséből a közvilágítást is kiépítette. A helyszínen egy ivó kutat is találnak a látogatók, amelyből bármikor lehet friss vizet inni.

A terület víztelenítése mellett az önkormányzat célja volt az is, hogy városunkban egy újabb szép környezetű, rendezett helyszín jöjjön létre, amely amellett, hogy közvetlen gyalogos és kerékpáros összeköttetést teremt a Kocsi utca és a Május 1 út között, újabb alkalmat ad a tataiaknak és az ide érkező vendégeknek a sétára, kikapcsolódásra.