Milyen jó, hogy Dunaalmásnak van temploma és van lelkésze – mondotta az igehirdetés alkalmával Valkiné Gúthy Éva lelkész. Mert a templom Isten háza, egy megszentelt hely, mely egyúttal a közös találkozás helye, ahol együtt vagyunk békességben, mert a gyülekezetben lenni hitvallást jelent. Az istentiszteletet ezúttal hagyományteremtőnek nevezte, melyre emlékezni jött össze a közösség arra az eseményre, amikor húsz évvel ezelőtt helyére került a templom tornya. 1988-ban olyan lehetőséget ragadott meg a gyülekezet, melyet ma nem tudna megtenni. Most már a mi feladunk megtartani, megóvni azt, amink van. Abban az időben Bakonyi Dezső lelkész úr, és Harcsa István gondnok voltak azok, akik szervezték ,,levezényelték’’ e hatalmas munkát. A hagyományteremtő istentisztelet másik aktualitása, hogy a Dunaalmáson konfirmáltak találkozásának kívánt lehetőséget teremteni Valkiné Gúthy Éva lelkész. A jelenlevők között az 1931-ben konfirmált Lévai Istvánt köszöntötték, aki már a kilencvenes évek felé közeledik. Majd következtek a hetvenöt, hetven, hatvanöt, hatvan, ötvenöt, ötven évvel ezelőtt konfirmáltak. A legfiatalabb a tizenöt évvel ezelőtti konfirmandus Czérna Zsolt volt. Ezt követően Bottlik Ferencet köszöntötte a lelkész, aki éppen harminc éve szolgál a Dunaalmási Református Egyházközség presbitereként. Az említett évfordulókon kívül Sárai Józsefné gondnok emlékezett vissza arra a napra, amikor tíz évvel ezelőtt megkezdte szolgálatát a lelkész Gúthy Éva. Előtte húsz évig nem volt állandó lelkésze a községnek. Végül Harcsa István szólt a gyülekezethez, aki 65 évvel ezelőtt konfirmált, majd gondnokként huszonhárom lelkésszel és harmincöt presbiterrel teljesített szolgálatot. Sárai Józsefné a Dunaalmási Református Egyházközség jelenlegi gondnoka Túrmezei Erzsébet versével köszöntötte a valóban hálát adni eljött, s a határköveknél csodákra emlékező egybegyűlteket.
A hálaadó istentisztelet után a parókián megtartott szeretetvendégségen idézték fel emlékeiket az egykor konfirmáltak a hagyományteremtő esemény, a jövő évi találkozás reményében.

Dobos Szilvia