Az első előadó dr. Ferenczy Miklós elmondta, hogy közel negyvenévi dunaalmási családorvosként betegei között alig volt gyomorbeteg. A dunaalmási kénes víz gyógyító erejét már a rómaiak is ismerték. Alkalmazták ízületi bántalmak, bőrbetegségek, ödémás daganatok, fekélyek esetén. Dunaalmás fürdőkultuszát a híres pozsonyi orvos Torkos Justus János tette ismertté könyvével 1746-ban. A latin nyelvű könyvet a dunaalmási Lenhardt György fordítatta le. A Tata-Szomód-Dunaalmás térségében feltörő karsztvizek életébe a XX. század elején történt a legdrasztikusabb beavatkozás a nagyegyházi, mányi bányák megnyitásával, mely következtében a források vízhozama egyre csökkent, majd a hetvenes években teljesen elapadt. Az 1990-es évek végén újra feltört a víz a volt medencéhez közel, majd a medence területén. Dunaalmás önkormányzata a Leader+program keretében támogatást nyert új strandkút kialakítására. A kivitelezési munkák elkezdődtek. 2007. augusztus 8-án 167 méter mélységig jutottak le a fúrással. A percenként feltörő vízhozam meghaladta a 300 litert. A víz kémiai vizsgálatának értékelése után dr. Vértes László kiváló balneológus szerint az értékek ma is olyanok, mint az 1933-as években voltak. A víz az élet forrása, Dunaalmás és környéke lakói érdeklődéssel várják az egykori fürdőkultúra létrejöttét – fejezte be előadását Ferenczy doktor úr. Rendkívül szemléletes, vetített képeket bemutató előadást tartott Musicz László ornitológus, az egykori strandhoz gyermekkorától kötődő előadó. Megtudhattuk, hogy madárfelvonulási szempontból milyen szerepe is van a Dunaalmáson is egykor áthaladó Álatal-érnek, mely az utóbbi években túlszabályozottá vált, árvízvédelmi szempontok miatt egy elkerülő gát építésére került sor. Így megszűnt a Vértesen áthaladó un. ökológiai folyosó.

Történelmi áttekintésről hallhattunk a XVIII. század végéről, amikor Mikoviny Sámuel irányításával 1770-ben lecsapolták a Dunaalmás és környéke mocsaras területeit. A képernyőn láttuk légi felvételekről a Ferenc majori tavakat, a tatai Nagy tavat (öreg tavat). A tavakon 30 éve folynak ornitológiai megfigyelések. E környék Magyarország egyik leggazdagabb vidéke. Natura 200 címen az Európai Unio az Által-ér völgyét madárvédelmi területté nyilvánította. Évente láthatók tavasszal több tízezres nagyságrendben pl. a vadludak Tatán. A jelenleg környezetvédelmi programot készítő előadó beszélt Dunaalmás kultúrtörténeti és természeti kincseiről, mint a Kőpite, a római út, a dunavölgyi csillagvirág, mely már alig található a szigeten. Láttuk felvételen a vörösiszap-tározót, melynek nagyobb része még rekultiválatlan. Beszámolt Musicz László a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség munkájáról, többek között a tatai Öregtó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációs programjáról. Végül ezúttal tudtuk meg, hogy a madárvédelem és környezetvédelem szakemberei évente megfigyeléseiket kiemelten egy-egy madárra irányítják. E szerint a 2009. a vetési varjúk és a kék vércse éve. Megújuló energiaforrások címmel hallottuk Hojka János előadását. Méltán tartott érdeklődésre az előadás, amikor nap mint nap olyan tényekről értesülhetünk, s tapasztalhatjuk magunk is, hogy évről évre nő az allergiások száma. Ennek oka részben különböző gyomnövények meglététől, táplálkozásunktól, életmódunktól, a levegő szennyezettségétől függ. Hozzájárulhat a Föld megfigyelhető túlzott felmelegedése is. Egyértelmű, hogy szükséges jövőnk energetikájának reformálása. A környezetvédelem fenntarthatóságának arányossága a XX. században megbomlott. Az 1960-as és 70-es években elsősorban Németország iparosított területein érzékelték egyre gyakrabban a savas esőt, a fákról lehulló leveleket. Egyértelmű, hogy a levegőbe kerülő metán, szén-monoxid mennyiségét csökkenteni szükséges. Ehhez a közeljövőben meg kell változnia a világ jelenlegi energiastruktúrájának, a kőszenet, kőolajat és földgázt alternatív energiaforrásoknak szükséges leváltania.

A környezetvédelem, fenntartó gazdálkodás, biztos energiaellátás érdekében többek között elsősorban át kellene állnunk az un. biomassza tüzelésre. Ez a megoldás környezetbarát, hiszen a kazánokba kerülő növényi anyagok – tűzifa, mezőgazdasági melléktermékek, energianövények elégetésekor csak annyi szén-dioxid kerül a rendszerbe, amennyit az elégetett növények fejlődésük során kivontak. Ezáltal jelentősen csökken a káros anyag kibocsátása. E témakörökhöz tartozik a járművek korszerűbbé tétele, hiszen a biogázt, bioetanolt ugyancsak növényekből állítják elő. Energiaforrásunk megújítását segítheti a szélmalom, a szélkerék, melyekből az alföldi tanyákon található még. A napenergia hasznosítás a geotermikus energiai források felhasználása szintén segíthet abban, hogy a jelenlegi megállapított un. szénmonoxid kvótát ne haladja meg környezetünk.

Mindezek megvalósításának alapvető koncepciója természetesen a projekt támogatása- fejezte be előadását Hojka János. Az előadásokat közvetlen beszélgetések követték, melyek természetesen Dunaalmás jelenlegi helyzetét érintették elsősorban.

Dobos Szilvia

Képaláírások: 1223 Dr. Ferenczy Miklós és Hojka János előadók 1224 Musicz László előadó