Ennek a napnak minden évben történő megünneplését a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusa 1889-ben határozta el az 1886-os, szétvert chicagói munkástüntetés emlékére, amelyben az amerikai munkások a 8 órás munkanapért tüntettek. Az irántuk való szolidaritásból tüntetnek a munkások 1890. május 1-jén, s ezt követően válik e nap évente megtartott nemzetközi munkásünneppé. Magyarországon is 1890-ben ünneplik először, egyúttal a munkásság politikai követeléseinek demonstrációs (gyűlések, tüntetések) napjává is vált. Az I. világháború alatt megtiltják megtartását, 1919-ben a Tanácsköztársaság kormánya hivatalosan is megünnepli. Az I. világháború után több országban - Magyarországon 1945 után -munkaszüneti nap. Eleinte a dolgozók a párt és állami vezetők előtti felvonulással demonstrálták a „népi demokratikus állam erejét”, ma már inkább a családias „népünnepély” jellege dominál. 2004-ben ezen a napon lett Magyarország az Európai Unió teljes körű tagja.

Számos ősi, a termékenységhez kapcsolódó népi hagyomány is kapcsolódik a naphoz (pl. májusfaállítás stb.). Május elsején a legények kimentek az erdőre, és hosszú törzsű, szép leveles, ágas fát választottak, amit annak a leánynak az ablaka alá állították, akinek valamelyik társuk udvarolt. Amikor száradni kezdett a fa, akkor kitáncolták, vagyis kidöntésekor kisebb táncmulatságot rendeztek.