40 évvel ezelőtt a tatabányai szénbányák az Öreg-tó védelme miatt építtették ezt a biológiai szűrőmezőt. Az elsődleges szempont az volt, hogy az Által-ér itt tegye le a hordalékát. Megépítették a ma „magaspart” néven ismert gátat és elárasztották a területet. Akkoriban még nem sokan gondolták volna, hogy ez a tó ilyen sok élményt fog nyújtani a horgászoknak, hiszen ez sokadrangú szempont volt. Szerencsére a fák kivágása nélkül hozták létre, így megmaradt a mederben minden olyan természetes búvóhely, ami kedvelt élőhelye a halaknak. Akkoriban a tóból rengeteg fa állt ki és nagyon nehezen lehetett horgászni. Ennek köszönheti az akadósságát és nagyhal tartó képességét. Ilyen körülmények között volt esélyük a halaknak, hogy kapitális méretűre nőhessenek. Ezek a fák az idő múlásával elkorhadtak és a vízbe dőltek.

A jelenlegi meder rengeteg természetes akadót rejt. Már a 80-as években fogtak a Derítő-tóban 20 kg feletti pontyot, 40 kg feletti harcsát és mindig híres volta süllő állományáról. Mára elsődleges szerepe a horgásztatás, mivel a bányák bezártak, az úszó üledék felfogására, derítésre nincs szükség.