Beküldte Izsáki Zsuzsa -
,,Ahány halott, annyi gyertya, annyi könny.’’ E szavakkal kezdte megemlékezését november 1-jén, halottak napján Sárközi János a tatai temetőben. A Honvédelmi Bajtársi Klub valamint a 25-ös Klapka György Lövészdandár három évvel ezelőtt emlékoszlopot állíttatott fel a háborúban elesett és a békében elhunyt bajtársak emlékére.
A Himnusz, majd a köszöntés után Básti Gyula nyugállományú ezredes ünnepi megemlékezésében idézte fel a 48-as szabadságharcban, az első és a második világháborúban Isonzónál, a Don-kanyarban a békemissziókban elhunyt katonák tetteit. Szemeti Ferenc tábori lelkész egy eltávozott katona levelét olvasta fel a halottakra emlékezve. Meghatódva hallhatták a jelenlévők a bajtársi klub tagjának, Rozs Jánosnak ,,Ha katonát látok’’ című költeményét, mellyel édesapjára és fiára emlékezett. A Tatán három temetőben nyugvó katonákra történő emlékezés után a Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, a Helyőrségi Klub és a Klapka György Laktanya képviselői helyezték el koszorúikat az emlékoszlopnál, majd a katonai fúvószenekar által előadott szózat után ért véget a halottak napi emlékezés. Dobos Szilvia