A felmérés elsősorban Dunaalmás meglévő erősségeit, majd gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit elemezte. Az erősségeink között prioritásként szerepel pl. a település fekvése, két műemlék temploma, a Lilla sír, Lilla és Csokonai hagyományok ápolása, a meglévő emlékműveink, mint a zsitvatoroki béke, a millenniumi, az ötvenhatos forradalom, az Aradi 13 emlékére állított kopjafák és emlékművek.

Értékeink között szerepelt továbbá az Öregmalom, s az ott működő színtársulat munkája, a Lovarda számos, idegenforgalmat élénkítő programja, a fiatalok szabadidejét értelmesen lekötő sakk-kör, vízi sportok, tutajosok, a kulturális életben szerepet betöltő Lenhardt villa, Dunaalmás kitüntetett személyeinek közéletben való részvétele a helyi újság, a Mária Magdolna idősek otthona, a Dzsesszmély megrendezésében való közreműködésünk, az oktatási intézmények megléte, a turizmust vonzó Duna, a római úti kőbányák. A gyengeségeink között első helyen szerepel a régi kénes vizű strand hiánya, a faluközpont hiánya, a rendezetlen Duna-part, a hiányos szociális ellátás, a pályázati nehézségek, az állandó és akadályozott fizetőképesség, a rossz élelmiszerellátás, cukrászda hiánya.

Hiányos a fiatalok közéletbe történő bevonása. A lehetőségek között került említésre többek között kerékpárút kiépítése, a Duna sziget rendbetétele, kikötő lehetősége, kapcsolt Pat testvérteleüléssel, sétányok, játszótér, madármegfigyelő kialakítása, civilekkel külkapcsolatok megteremtése, falusi turizmus fejlesztése. A leltár negyedik témakörében a meglévő veszélyek felsorolására került sor, elsősorban a lakók közömbössége, a meglévő nagy közúti forgalom, a közbiztonság hiánya, az elöregedés, a falu vagyonának folyamatos csökkenése, egyes porták igénytelensége, a koncepciótlanság, valamint a lakók tájékoztatásának hiánya, nem utolsó sorban a települést fenyegető árvíz.

Dunaalmás a felsorolt értékleltára alapján a kistérségben az egyik leggazdagabb örökségi kinccsel rendelkező település. Ugyanakkor értékeit forráshiány miatt eddig nem tudta igazán kamatoztatni. A településnek jó esély lenne a Dunára épülő turizmus fejlesztésére, mely összekapcsolható a környező kistérségi települések lehetőségeivel (lovas, kerékpáros, borturizmus). Több hagyományosan visszatérő esemény, ünnep is lehetőséget adna a nagyobb közösségi összefogásra és az idelátogatók érdeklődésének felkeltésére, mint a lovasáldás, idősek napja, őszi ízek fesztiválja, téli szánkóverseny, stb. Jelenleg sajnos a településen a közösségépítés kevéssé épül a civil szervezetek összefogó erejére. Inkább magánkezdeményezések próbálkoznak faluközösségét létrehozni. A vitathatatlan értékteremtés mellett ezen kellene a jövőben változtatni.

 Dobos Szilvia