A tatabányai születésű, Tatán élő Molnárné Tamás Anetta fazekas népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere nem mellesleg a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület elnöke is, s ebbéli elkötelezettségében úgy gondolta, tradícióteremtésbe fog! A felújított naszályi művelődési házba tucatnyi fazekas érkezett, szebbnél szebb kézműves termékeiket hozták magukkal, remélhetőleg jó hírét viszik a látogatók a biztató kezdetnek.

A kézi készítésű tárgyak azokat az embereket is elvarázsolják, akik csupa modern tömegtermékkel veszik körül magukat. A rohanó élet és a praktikus szempontok így diktálják, ámbár a szépség sem elhanyagolandó kívánság. A naszályi kultúrházban a magyar fazekasság jeles utódai mutatták be legszebb portékáikat két napon át. Völner Pál megyei közgyűlési elnök fővédnökként nyitotta meg a rendezvényt, amelyet az óvodások, iskolások szereplése tett vidámabbá. A mostani kis Magyarország észak-dunántúli részén a Fejér megyei Csákvár és a Komárom- Esztergom megyei Tata voltak nevezetes fazekasközpontok, messzibb tájakra eljutottak e két hely népi kerámiái. Kövesdi mónika művészettörténész, a tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársa izgalmas és érdekes előadást tartott a tatai fazekasokról, s a tatai fajanszgyártás előzményeiről. 1900-ban Tatán 96 fazekas pörgette korongját, de 1955-re egyedül Csiszár József készítette a hagyományos tatai ornamentikájú edényeket. Fia mostanság vonult nyugdíjba, ő e többgenerációs fazekascsalád jelenleg utolsó képviselője, gyermekei nem követték.

Molnárné Tamás Anetta fazekasmester többek között Csiszár Józsefnél tanult egy évig, a hazai titkokat elsajátítandó. Gyönyörű étkészletei a háztartások ékeiként kerülnek azok asztalára, akik vonzódnak a kézműves edényekhez. Ezt számos kiállítása bizonyítja a fazekas hölgynek, aki férfielődök tudományát hordozza kezében és szívében. Hajdan a fazekasok feleségei tarkázták, írókázták az égetett cserepeket, mára sok a női fazekas. A Komárom-Esztergom megyei illetőségű Tamás Anetta népi iparművész két hete a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, az ottani tagság megválasztotta e posztra. A két szomszédos megye nincs nagy távolságra egymástól, s egyébként is összefogás szükségeltetik a népi hagyományok életben tartásához. Kozák Éva Gerjenből érkezett, Czibor Imre Alsópáhokról, de a többiek is magukkal hozták tájegységük eredeti motívumait őrző edényeit, s az "utánértelmezett" darabokat. "A korongolásban benne van a teremtés gesztusa" - fogalmazott líraian Kövesdi Mónika. A mesterek munkáit csodálván ezt csak megerősíteni tudta a naszályi művelődési ház közönsége is.