Beküldte Izsáki Zsuzsa -
A múzeumpedagógia a neveléstudomány sajátos területe, mert kötött egy intézményformához a múzeumhoz, kapcsolatba kerül más oktatási formákkal (iskolai oktatás, képzés, távoktatás, továbbképzés) ám elméleti munkássága inkább az adott múzeum gyűjtési köréhez kapcsolódik. Ezek a sajátosságok helyezik némileg a pedagógia perifériájára, ugyanakkor ez a terület vonzóvá is válhat gyakorló tanár és elméleti szakember számára egyaránt.
A 70 –es évek elején megindult és a Közművelődési törvény (1975) segítségével felgyorsult a hazai múzeumpedagógia fejlődése. 1978-ban az akkori Kulturális Minisztérium áttekintést készített a múzeumok szerepéről és hatásköréről, majd határozatot hozott arról, hogy a múzeumok az eddiginél népszerűbb programokat és színvonalasabb oktatási tevékenységet fejtsenek ki. A múzeumok kiemelt fontosságú célközönsége lettek a gyerekek , diákok csoportjai. Amint azt a Kuny Domokos Megyei Múzeum2011. évi pedagógiai programterve is megfogalmazza, a CD-ROM-ok, az Internet, a multimédia világában a múzeum elveszítheti egyetlen valódi létjogosultságát: a közönségét.
A látogatók megtartásában szerepet játszik az átgondolt, pedagógiailag szervezett és irányított stratégia. Ez a múzeumpedagógia közeljövőjének feladata. Már az eddigiekben is olyan múzeumpedagógiai programot alakítottunk ki, amely az állandó és időszakos kiállításokra alapoz, nem kizárólagossággal alkalmazza a kézműves foglalkozásokat, hanem egyéb módszerekkel (órák a kiállításokban, rövidfilmvetítések,„mesemondás”, használat közben is bemutatott eszközök prezentálása, drámapedagógia foglalkozások stb.) is él komplex, az oktatási folyamatba, illetve az iskolák éves pedagógiai tervébe beépíthet. A múzeumpedagógus olyan pozíciót tölt be a kulturális, a múzeumi metakommunikációban, amely egyszerre teszi őt főszereplővé egy tárlat megismerésében, és háttéremberré, aki ügyesen manipulálja az érdeklődő közönséget. Ugyanakkor a múzeumpedagógus szolgálja, informálja és áttételesen befolyásolja az adott múzeum kiállításpolitikáját is.
A Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központja és a Kuny Domokos Megyei Múzeum közös szervezésében került sor 2011. szeptember 14-én a megyei múzeumpedagógiai évnyitóra a tatai Vármúzeum Anglikán kápolnájában. Dr. Fülöp Éva Mária, a Kuny Domokos Megyei Múzeum igazgatója és Turi Bálint a Komárom -Esztergom Megyei Kulturális Bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Bárd Edit a Komárom-Esztergom Megyei MOKK koordinátor számolt be a megyei múzeumpedagógiai tapasztalatokról: a MOKK tevékenységéről, eredményeiről valamint a megye múzeumpedagógiai újdonságairól. Az érdeklődők Az ősember nyomában című vetítéssel egybekötött előadást hallhatták, Szabó Éva a Kuny Domokos Megyei Múzeum múzeumpedagógusa: a nyári múzeumi tábor tapasztalatairól beszélt.
Fehér Csaba osztályvezető a 2011-es rendezvények, időszaki tárlatok eredményeiről, a Palóc-Magyar Tájház és Kulturális Központtal kapcsolatos tervekről, és az ászári Jászai Mari emlékház és kiállítás állapotáról és fejlesztési lehetőségeiről számolt be. Hinora Edit: A Balassa Bálint Múzeum új foglalkoztatóterméről és múzeumpedagógiai programjairól, Kovács Éva: pedig a Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen múzeumpedagógiai nívódíjas programjairól tartott érdekes előadást. A várban berendezett új múzeumpedagógiai foglalkoztató terem ünnepélyes átadására az előadásokat követően került sor, majd a keramikus Kuny Domokos című kiállítást Kövesdi Mónika művészettörténész tárlatvezetésével nézhették meg a megnyitó résztvevői.
Az Anglikán kápolnában Lévai Ádám Equus című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, a tárlat hivatalos megnyitója azonban csak a hétvégén megrendezendő Kulturális Örökség Napjain lesz. A rendezvény fővédnöke: Popovics György a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke volt. Havril Eszter
