A konferenciát az Által-ér Szövetség és a tatai önkormányzat rendezte, amelynek Michl József Tata város polgármestere, országgyűlési képviselő volt a házigazdája. A polgármester köszöntőjében tájékoztatott arról, hogy az Által-ér Szövetség 1994-ben jött létre, s ez az első olyan összefogás, mely a tatai Öreg-tó problémáját hivatott megoldani.

A tatai forrásokról is szólt, s kiemelte, hogy óriási kihívást jelentenek a mára már többségében újrafakadt források. Ezek kezeléséhez mindenképpen állami segítséget kell igénybe venni. A tatabányai bányászat fokozott termelése következtében ugyanis az 1950-es években még jócskán működő források harminc évre elapadtak, majd 2001-ben észlelték az első újrafakadást. Ma Tatán naponta 35 millió liter kristálytiszta víz tör a felszínre.

Az első előadó Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke volt, aki a vízgazdálkodás és a területfejlesztés megyei összefüggéseivel foglalkozott. Popovics György azt is elmondta, hogy az év elejétől a megyei önkormányzat feladatköre jelentősen megváltozott, amely szerte ágazó terület- és fejlesztési feladatokat lát el, továbbá a területrendezési, valamint a koordinációs teendőket.

A hazai vízgazdálkodás előtt álló kihívások elnevezéssel dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár tartott érdekfeszítő előadást.

– Mi az erős államban hiszünk, és a vízügyi feladatok nagy részét az államnak kell felvállalnia. A víz ügye a jövőben biztosan felértékelődik, ugyanis víz nélkül nincs élet. Ami még ma Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás, az a szennyvíziszap kezelése – hangsúlyozta az államtitkár. Beszélt még az ivóvizek tisztaságának fontosságáról, s azt is elmondta, hogy hazánkban a csapból folyó víz ivóvízként is teljesen megállja a helyét, míg a műanyag palackokba töltött ásványvíz a palackból kiváló káros anyagok miatt hosszú távon az egészségre ártalmas is lehet. Végül kiemelte, hogy a Duna magyarországi szakaszán tilos lesz a mederkotrás.

Ezután az újjáéledő tatai források első évtizedéről tartott érdekes előadást Csepregi András, a Hydrosys Kft. ügyvezetője, majd Horváthy Lóránt, Tata alpolgármestere kapott szót, aki szakmája szerint vízgazdálkodási mérnök. Az újrafakadó tatai karsztforrások okozta műszaki problémák és a forrásokban rejlő fejlesztési-turisztikai lehetőségek című értekezésében kiemelte, hogy az évtized végére elérhetik az újra fakadó tatai források a régi szintet, amelyre már most készülni kell. A források „megfékezésére” tervezetet kell készíteni, amely mintegy 16 és fél millió forintba kerül, a kivitelezési munkálatokra 344 millió forintra lenne szükség. Azt is hangsúlyozta az alpolgármester, hogy a források hasznosítására is jó lehetőség kínálkozik. A turisztika területén, a hőenergia hasznosításban, de még iható vízként is értékesíthető lenne üvegpalackozásban.

A tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja kiemelt projektről Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója beszélt. Elmondta, hogy a 49,8 kilométer hosszú Által-ér rehabilitációjára 1,37 milliárd forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatást nyertek el, és augusztus 31-ig végeznek a munkálatokkal.

A konferencia végén háromoldalú megállapodást írtak alá az Öreg-tó rehabilitáció II. ütemének közös előkészítésére. Ezek szerint Michl József, az Által-ér Szövetség elnöke, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Janák Emil, míg a tatai önkormányzat nevében Horváthy Lóránt írta alá a szerződést.