Egy avantgarde művész Tatán: Schadl János

A száz éves múltját ünneplő tatai Kuny Domokos Múzeum tisztelettel meghívja Önt az avantgarde művész és zenetanár, Schadl János emlékkiállítására, a tatai várba, 2012. október 7-én, 16 órára.

 

Köszöntőt mond Michl József polgármester.

A kiállítást Kövesdi Mónika művészettörténész nyitja meg,

Schubert Arpeggione-szonátája I. tételét előadja Dezső Marianna (zongora) és Weiszné Romhányi Krisztina (brácsa).

 

A kiállítás Tata Város Önkormányzata támogatásával, Pápai József műkereskedő jóvoltából valósult meg.

 

Schadl János Keszthely, 1892 - Tataóváros, 1944

A Képzőművészeti Főiskolán két évig Ferenczy Károly növendéke volt. Megszakítva tanulmányait, hamarosan az aktivistákhoz csatlakozott és a MA című folyóirat művészeivel azonos szellemben dolgozott. Vallásos expresszionizmusa, kubisztikus formaképzése a rajongó áhítat és a hit hevületétől olykor naiv, de egyúttal roppant egyéni színezetet kapott. Bibliai tárgyú, szimbolikus kompozíciói és kubisztikus városképei a tízes és húszas évekbeli korszakát jelentős művészi rangra emelték. Bernáth Aurél avantgárd felfogásának kialakításában is jelentős szerepe volt, míg későbbi, posztimpresszionista stílusát Bernáth Aurél befolyásolta.

 

 

A Kuny Domokos Múzeum munkatársai múzeumpedagógiai foglalkozásokat terveznek, mely a kiállításra épül.

 

Az avantgarde kalandja - Múzeumi órára és múzeumpedagógiai foglalkozásra várjuk a diákokat!

A százéves múltú Kuny Domokos Múzeum a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatában megrendezi Schadl János festőművész (1892-1944) emlékkiállítását. Schadl János a magyar avantgarde művészet képviselője, Kassák Lajossal, Berény Róberttel, Moholy-Nagy Lászlóval és másokkal együtt a MA folyóirat körül csoportosuló művészek közé tartozott. Ez a művészcsoport, irányzat (az aktivizmus) egy új művészi nyelvet alkotott, és prófétai küldetéstudattal próbálta megváltoztatni a művészetet. Schadl munkáit is átitatta a kubizmus formanyelve és az expresszionizmus lelkülete. Művészetét megismernünk azért is fontos, mert a festőművész 1922-ben telepedett le Tatán, és haláláig itt élt.

 

Kiállításunkon nagyon szívesen látnánk a fiatalokat, elsősorban a tatai iskolák diákjait, hogy megismerhessék ennek a különös művésznek az életművét, és közelebb kerüljenek az avantgarde művészethez. A diákok számára a következő foglalkozást ajánljuk, akár rajz- akár irodalom-, vagy honismeretórához kapcsolódóan: Múzeumi óránkon bemutatjuk a művészt, és műveinek segítségével megpróbálunk lehetőséget adni arra, hogy a fiatalok az avantgarde szemével lássák és alkossák újra a világot (rajzolás, festés a kubizmus és az expresszionizmus gondolatmenete szerint).