A Fenyő téren áll az aradi vértanúk emlékműve

Az aradi vértanúknak állítottak a minap négy méter magas, fából készült oszlopot a kertvárosi Fenyő téren. Cs. Kiss Ernő az alkotást a Szövetség Tatáért Alapítvány felkérésére készítette, s közadakozásból jöhetett létre.

 

Az ünneplők sokasága előtt elsőként a Szövetség Tatáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Horváthy Lóránt alpolgármester mondott beszédet, aki kiemelte, hogy az 1849-es dráma végkifejlete nekünk nem vereség, hanem a bátorság, a hősiesség és az öntudat példája. A gyász könnyein át büszke mosoly kísérje a neveket, melyeket nagyszerű emberek, hazafiak viseltek. Mától csodálatos, fából faragott emlékmű hirdeti az aradiak hőstettét arcvonásaikat is megörökítve a fa erezetei között. Horváthy Lóránt hozzátette, hogy a több mint kétszáz éves fa engedelmeskedett Cs. Kiss Ernő vésőjének.

 

A mártírhalált halt honvédtisztek emlékét Sipos Antal, az MH 25. Klapka György Lövészdandár ezredese is felidézte. Mint mondta, szellemiségük a mai napig meghatározó és a ma katonái is ezt a példát követve, több országban, különböző missziókban teljesítenek szolgálatot, és végzik közösen feladataikat számos nemzet katonájával egy közös cél érdekében. Az ő tettük és emlékük örökre megmarad bennünk és a jövő nemzedék emlékezetében.

 

Michl József országgyűlési képviselő, Tata polgármestere megköszönte a kezdeményező polgári köröknek, s valamennyi jóakaratú adakozónak azt, hogy létrejöhetett az aradi vértanúk emlékműve Tatán.

 - Nekünk, tataiaknak is közel állnak szívünkhöz a szabadságharc hősei, hiszen mindig megemlékezünk az itt született Mansbarth Antal plébánosról is, akit azért végeztek ki az osztrákok, mert felolvasta templomában a függetlenségi nyilatkozatot. Akkor még nem volt magyar magyarnak árulója. Gondoljunk arra is, miközben fejet hajtunk előttük, hogy a zsarnokság előtt soha nem hajthatunk fejet, ma is igaz honvédővé kell válnunk a családban, s a településeinken egyaránt – hangsúlyozta a polgármester.

 

A négy méter magas oszlop alkotása közben megfogalmazódott gondolatait a művész, Cs. Kiss Ernő megosztotta a közönséggel. Elmondta, hogy nevét éppen az egyik aradi vértanúról, Kiss Ernőről kapta, s ezzel a keresztnévvel akkoriban egyedül volt szülőfalujában,egész Csíkjenőfalván és környékén. A nyolcvanöt éves fafaragót nem kis feladat elé állították megbízói, de mint mondta, örömmel tett eleget a kérésnek. - Életem legnagyobb művének érzem ezt az oszlopot, s megköszönöm Istennek, hogy erőt adott az elkészítéséhez. Nem tudom, mit hoz még a sors, de szeretnék még hasonló munkákkal „egy téglát tenni a kupacba” –fejezte ki érzéseit Cs. Kiss Ernő.

 

A tizenhárom vértanú arcképének felfedésekor mindegyikükről egy-egy mondat hangzott el diákok tolmácsolásában, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az emlékoszlopot. Dr. Mákus Mihály református püspök, Frankó Mátyás evangélikus lelkész és Szalai Gábor katolikus plébános áldása után az önkormányzat és a civil szervezetek, iskolák koszorúkat helyeztek el az oszlop előtt. Az ünnepség szentmisével fejeződött be a kapucinus templomban.