Kun Imre, a klub vezetője tolmácsolásában olvashatják a rendezvény összefoglalóját:

Zsúfolásig megtelt a Művelődési Központ színházterme kedden késő délután. Háromszázan várták Papp Lajos szívsebész professzor urat, többen személyes ismerősként, mint mondták: őket a Professzor úr „kívül-belül ismeri”, életmentő szívműtéten estek át.

A Professzor Úr kicsit korában érkezett, érdeklődött a városról, a klubról. Mikor elújságoltam, hogy klubunk legidősebb tagja a 101 éves Eta néni is eljött kérte, hogy mutassam be, szeretné őt üdvözölni. Előadása hitvallás volt a gyógyításról, életről-halálról, hitről, alázatról, hűségről, szeretetről.. Öt szív-infarktuson esett át. Negyven éve gyógyítja az embereket. Az utóbbi évben közel kétezer településen járt a Kárpát-medencében. Saját példáján keresztül mondta el, hogy a gyógyuláshoz lelki egészség és testi gyógyulás kell.

1992 novemberében megfenyegették telefonon, hogy hagyja abba a küzdelmet a betegek érdekeiért és az igazságért, majd a budapesti lakása előtt eszméletlenre verték, mindkét veséjét szétzúzták, szegycsontját betörték, fogait kiverték. A hatalom 1993-ban először ideiglenesen, majd 1994-ben véglegesen eltávolította az igazgatói székből. Nem operálhatott, még a családját is meghurcolták. Mindenki cserbenhagyta. Akkor leült és számot vetett addigi életével. Egzisztenciális és lelki halálát túlélte, és úgy döntött: az igazság helyett a szeretetet helyezi léte középpontjába. Életét szolgálatnak tartja. Elveit nem adja fel, de ha választani kell az igazság és a szeretet között, akkor mindig a szeretetet választja, senkit nem áldoz fel többé az igazság érdekében. Mindenki csak saját magát tudja megváltoztatni, alázatos, áldozatos munkával. Naponta le kell győzni saját lelki és testi fáradtságunkat. Mindennap próbáljunk teljes életet élni. Nem érünk rá örülni az életnek, önpusztító módon rohanunk és nem élünk. Mindig csak a mai nap a fontos. Ez azt jelenti, hogy ma tegyünk meg mindent azért, hogy a jövőnek éljünk. Nagyon fontos a család, mindkét szülő élete példa a gyerekek előtt. A betegségek legfőbb oka a szeretet hiánya. Addig maradunk, amíg feladatunk van, a feladat megerősít, mert soha nem magunkért való küzdelem a cél, hanem a mások szolgálata. A tudás viszonylagos. Mit ér a mai ember tudása, a legkorszerűbb eszközök használatának lehetősége az ősemberéhez képest. Az ősembernek az élete múlt azon, hogy mindent tudjon, ami a létfenntartásához szükséges. Tudott életben maradni, tudott gondoskodni utódairól, hiszen így lehetünk ma mi is itt a Földön. Mindenki megkapja a maga feladatát a Teremtőtől, mindenkinek ott kell helytállnia, ahol született. Ne menjen külföldre cselédnek. Fontos az étkezés után a pihenés, időt kell hagyni szervezetünknek a magunkhoz vett táplálék megemésztésére. A bölényeket említette példának. Ezek a hatalmas testű állatok, miután lelegelték az összes füvet egy területen, amíg emésztenek, egy helyben állnak, majd ürítenek. Csak ezután indulnak a hosszú útra, míg újabb legelőt találnak. Az ember nem ragadozó, a megfelelő mennyiségű rostos zöldség, gyümölcs- és ásványvízfogyasztással, az étkezés utáni pihenéssel a felesleges salakanyagok rendszeresen kiürülnek szervezetünkből.

Kiemelten fontos a napi rendszeres gyaloglás, akár napi több km, amennyit csak tudunk. Felfedeztek a kutatók egy népcsoportot, akik naponta tíz-tizenkét kilométert gyalogolnak Ennek tudják be, hogy az átlagéletkoruk 110 év.

Mindnyájunknak szüksége van a kapaszkodókra, a csendes megállásra is, hogy erőt tudjunk gyűjteni. A szívünkben lakozó jó csak békében és csöndben válhat hallhatóvá. Lelki szemünk is van, és ha két szemünket behunyjuk, a belső hangra hallgatva megtaláljuk a helyes irányt.

Mi kell az élethez? Erre a kérdésre is a Professzor Úr adta meg a választ:

1.,Föld. A Kárpát-medence, ez a föld, hagyományos műveléssel 100 millió embert képes eltartani.

2. Víz. A tudósok szerint a 21. század az ivóvízért folytatott küzdelem százada lesz.

Ma egymilliárd ember szomjazik, további egymilliárd ember rossz ivóvizet iszik, mi pedig egymilliárd ember édesvíz-ivókészletén csücsülünk itt a Kárpát-medencében.

3. Levegő. A Professzor Úr Ausztrálián kívül bejárta az egész világot, de szerinte sehol olyan klíma nincs, mint ami itt van hazánkban, amellyel az emberi létet is biztosítanák.

A Professzor Úr többször hangoztatta a szeretet erejét, ez az egyetlen út, amely egymáshoz vezet, hogy beszélgessünk és hallgassuk meg egymást. A negatív hírek gyengítik, a pozitív hírek nagyban erősítik az immunrendszert.

A szívbetegségek elkerülésében fontos szerepük van a lelki örömöknek, amelyek kiinduló pontja a szeretet. Ha tudok szeretetet adni, akkor befogadni is képes vagyok, ez kimutathatóan erősíti az immunrendszert.

A gyógyszer fantasztikus nagy segítség az emberiségnek, de jótékony hatását a gyógyszer mellékhatása túlnőtte. A mi általunk megtermelt növények és az itt élő állatok szinte gyógyszerként fogyaszthatók. A nagyáruházakban vásárolt alma, barack, paradicsomnak, bárhol vesszük meg, ugyanolyan íztelen. Az ízt azok a mikroelemek adják, amelyek a talajból kerülnek a növénybe és a mi testünk abból épül föl, amit a növények és állatok fogyasztásával elfogyasztunk. A növényi szerek közül a fokhagymát példázta. A fokhagymánál nincs jobb vérnyomáscsökkentő, még a vért is tisztítja, ezért sem koleszterincsökkentőt, sem lipid csökkentőt nem kellene szedni. Több káros anyagot eszünk meg a margarinok, mint a növény-védőszerek miatt.

A koszorú-ér betegség kialakulásának esélyét jelentősen megnövelik a transzzsírsavak, melyek a hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek a margarinok előállítása során. Egy kísérlet alkalmával szívkímélő és sima margarint, valamint vajat helyeztek el egy tálcára egy hangyaboly közelében. A tapasztalat a következő volt. A szívkímélő margarint összesen két hangya kereste meg, míg a másikat többen megkeresték, de bele is pusztultak a kóstolásba. A vajból sokan ettek és nagyon jól érezték utána magukat. Az ember sokkal többet kibír, mint a hangya, de a hangyák tudják, hogy mi válik egészségükre. A főzőolajjal sem jobb a helyzet. Egészen a múlt század közepéig zsírban sütöttek az asszonyok. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e disznóhúst meg disznózsírt enni, hanem hogy honnan származnak ezek a termékek. A mangalica zsírja is szinte gyógyszer.

A bor, ha szőlőből készül, minden 50 év fölötti férfi és asszony legolcsóbb koszorúér gyógyító szere. Előadása végén azt kérte a Professzor Úr hallgatóitól, hogy mellőzzék a tapsot. Csenddel szeretné befejezni az előadását. Áldást fog mondani a jelenlévőkre, így szeretne elköszönni. Az előtérben sokan várták, hogy írja alá a megvásárolt könyveket. Így még legalább egy óra hosszáig körünkben maradt. Mindenkihez volt pár kedves szava, míg dedikálta könyveit. Távozáskor azzal búcsúzott, hogy „köszönöm a meghívást, örülök, hogy tíz év után újra eljöhettem Tatára”.