Beküldte Izsáki Zsuzsa -
Tatára érkezett a Magyar Nemzeti Levéltár "A regény és a valóság - Gárdonyi Géza és történelmi regényei" című vándorkiállítása. A tárlatot a Kőkúti Általános Iskolában tekinthetik meg az érdeklődők, ahol az Egri csillagok, az Isten rabjai és a Lámpás című történelmi regények keletkezéséről, az ezekhez felhasznált levéltári anyagokról láthatnak egy összeállítást a látogatók.
A megnyitón köszöntőt mondott Kőhalmi Zoltán igazgató és Pajor János, a kiállítás szervezője.
A hatodik osztályos diákokhoz szólt Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, aki mérnökember, s már egy évtizede hatalmas szeretettel ápolja dédapja emlékét. Gárdonyinak, aki egyébként nemcsak író volt, hanem költő és műfordító is, három gyermeke volt, akik közül Keller Péter nagyapja József.
- Több mint tíz éve kezdtem dédapám műveit, életútját és munkásságát elmélyülten tanulmányozni, s bár mérnök vagyok, megfogott az irodalom, az hitvallás, amit ő képviselt. Ő annak szellemében írta regényeit, hogy az mindenféle társadalmi réteg számára érthető és élvezhető legyen – mondta Keller Péter.
A diákok figyelmét pedig felhívta arra, hogy Gárdonyi mindig a szeretet jegyében alkotott, az emberszeretet, a hazaszeretet és az Istenszeretet volt előtte.
- Minden művében ez tükröződik, s aki elkezdi tanulmányozni magát az embert, az saját maga is akaratlanul átveszi ezt a szellemiséget. A mai gyerekeknek is ezen gondolatok megvalósítójává kell válniuk, ezt a nemzetet szebbé, jobbá tenni, s lelkileg gazdagabbá. Örömmel láttam a tatai gyerekek szemében a csillogást – hangsúlyozta Gárdonyi Géza unokája.
Keller Péter azt is elmondta, hogy sajnos nem sok tárgyi emlék maradt meg a családban az írótól, viszont országjárása során tapasztalta, hogy még a legkisebb faluban is nagy-nagy szeretettel ápolják emlékét, aki korának egyik legműveltebb embere volt.
