Megújul a Magyary-terv

2008-ban a Magyary-terv ötletét Magyary Zoltánnak 1938-ban megjelent: „Mi lesz Tatatóvárosból?” című írása adta. Ebben új feladatokat, célokat fogalmazott meg a két város egyesítése kapcsán. Az egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelőjéről nevezték el Michl József polgármester irányításával a tatai Magyary-tervet, amely a város sokrétű fejlődésének, fejlesztésének mintegy alappillére, mondhatni mozgatórugója.

 

A 2014. évi választások után az önkormányzati képviselő-testület ígéretet tett arra, hogy a következő időszak fejlesztéseiről új Magyary-tervet készít. Ebbe ezúttal is bevonják a város lakosságát. Tatai önkormányzata sikeresen pályázott, így a TÁMOP-2. 4. 5 -12/3-2012-0028 kódszámú projekt keretein belül lehetősége nyílt „Új Magyary-terv” széles körű lakossági véleményezésére.

A négy helyszínből álló előadássorozat első napjának állomása a Tata- Kertváros fiókkönyvtár, majd két órával később a Kemobil Kft. épülete volt. A könyvtárban Michl József mellett Horváthy Lóránt, a pénzügyi és városfejlesztési bizottság elnöke, a városrész önkormányzati képviselője tartott előadást. Az eseményen résztvevők elmondhatták észrevételeiket, javaslataikat. Ez volt a fórum igazi célja. Michl József köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Kórósi Emőke jegyzőt, dr. Beró Henrietta alpolgármestert és Kovács Attila képviselőt.

– Olyan tervre van szükség, amely megbízható irányt mutat, amelyhez a helyi közösségek, intézmények, vállalkozók, civil szervezetek, a kistérségi önkormányzatok kapcsolódni tudnak, amelyben tudják és látják a felelősségi viszonyokat. Olyan tervre van szükség, amely a „tataiságot” erősíti, fejleszti, amelyből az itt élők erőt meríthetnek – emelte ki a polgármester. – Az utolsó pillanatig formálódott a „vitaanyag”, amelyről mindenki elmondhatja véleményét, de írásban is várjuk az észrevételeket. Michl József és Horváthy Lóránt kimerítően, minden fontos részletre kiterjedően beszélt a programokról. Dr. Kórósi Emőke pedig ismertette, hogy az önkormányzati hivatal miként erősíti tovább ügyfélbarát szolgáltatását.

Michl József elmondta, hogy az Új Magyary-terv tervezete hat nagy fejezetből és 26 részprogramból áll. Az első öt nagy programadó fejezet névadói Tatához kötődő alkotó személyiségek. A saját szakterületén mindegyikük országos jelentőségű munkásságot is felmutathat tatai működése mellett. Mikoviny Sámuel (vizek és zöldterületek program) Fellner Jakab (településfejlesztés), Öveges József (oktatás, kultúra, sport, család, ifjúság), Esterházy gazdaságfejlesztési program, Giesswein Sándor (szolidaritási program).

A hatodik fejezet a megvalósulás útját vázolja fel. Igen élénk volt az érdeklődés, sok kérdésre kellett válaszolni. Érdekesség, hogy tóvárosi lakossági fórum ellenére a város egészére kiterjedt a figyelem.

Sáhó István az Öreg-tóért aggódik. Javasolta, hogy a mederben lévő hatalmas mennyiségű iszapban egy általa megismert, ártalmatlan vegyszer lebonthatja a szennyező anyagokat. Michl József mindjárt válaszolt is: már felvették a kapcsolatot ennek érdekében, de csak a nagymértékű iszapeltávolítással együtt ér el hatást a vegyszer. A legnagyobb munkát a tó kotrása jelenti, itt közel egymillió köbméter foszforral és nitrogénnel szennyezett iszapot kellene kitermelni. Az Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének második ütemű rehabilitációjánál erre remélhetőleg sor kerül.

Simon Csabáné több érintett kérését tolmácsolta: legyen járda, közvilágítás és vízelvezető árok a Vértesszőlősi utca egyik szakaszán. A polgármester megnyugtatta, hogy az 5 éves tervben benne van ennek a területnek is a fejlesztése. Voltak, aki szerint az Öreg-tó vize nem alkalmas a fürdőzésre, nyaranta mégis „megrohamozzák” a vízpartot. Ráadásul rengeteg szemetet és egyéb „hulladékot” felhalmoznak az erdőrészben. Horváthy Lóránt és Michl József megnyugtatta a kérdezőket, már nyolc éve, havi rendszerességgel vizsgálják a víz minőségét, és az nem kifogásolható. Viszont ők sem javasolják az itt fürdőzést.

Sok kérdés hangzott még el. A lakók szeretnék, ha sétáló utcát alakítanának ki a vár előtt, kifogásolják, hogy kicsi a piac, bővíteni kellene. Megnyugtató választ kaptak. Herczeg Antal szeretné, ha sokak vágya szerint a történelmi értékű malmokat is rendbe hoznák Tatán, sőt, ha néhányat működőképesé tennének, mert az nagy idegenforgalmi látványossága lehetne a városnak.

– Ez is tervbe van véve, a Jenő-malom például hamarosan pályázati pénzből megújul és működőképes lesz. Több malomnál is szeretnénk magántulajdonosokat bevonni a felújítási munkálatokba – válaszolt megelégedésre Michl József. A polgármester fontosnak tartja még többek között a további munkahely-teremtéseket, a város iparának és a turisztikának a további fejlesztését. Érdemes elolvasni az Új Magyary-terv tervezetét, izgalmas, jól követhető olvasmány. A tartalmi rész pedig a jövőre nézve igen biztató elemet tartalmaz.

Elérhető, megtekinthető a www.tata.hu weblapon.

Az újabb fórum április 14-én (kedden) lesz 17 órától a Vaszary János Általános Iskola Jázmin Utcai Tagintézményében. A sorozat befejező eseményét április 17-én (pénteken) tartják 16 órától a Tatai Közös Önkormányzati Hivatalban.

Péntek Sándor