A megnyitón Michl József polgármester elmondta, hogy a felújításban közreműködő kollégák ugyanolyan gondossággal, szeretettel dolgoztak, mint ahogy talán egykor az Esterházy család munkálkodott, hogy létrehozzák ezt az egyedülálló látványosságot. Mostanra pedig a régi terv is valósággá vált: a Herendi Porcelánmanufaktúrával együttműködve nyílhatott meg a porcelánokat bemutató kiállítás.

A herendi porcelángyárat Stingl Vince alapította, ahol a kőedények készítése mellett porcelán előállításával is kísérletezett. Elképzelései megvalósulásához szinte minden adva volt, vállalkozása mégis veszteségesen működött. Az állandó kísérletezgetések az évek folyamán szép lassan felemésztették vagyonát, így a tehetséges, de állandó pénzhiánnyal küszködő kézművesnek nem maradt más választása, mint 1839-ben a manufaktúrába bevenni a tatai származású Farkasházy Fischer Mórt. Az ő belépése egy csapásra megoldott minden financiális gondot, és a friss tőkeinjekció egy máig tartó sikertörténetet indított el.

A Kiskastély és az itt felsorakoztatott tárgyak az egyetemes magyar kultúra részét képezik, túlmutatnak a város határain – mondta Bencsik János országgyűlési képviselő.

A Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, dr. Simon Attila úgy fogalmazott, hogy cégük kulturális missziónak tekinti a most megnyíló tárlat létrejöttét, s Fakarházy Fischer Mór emléke előtti tisztelgésnek.

Az Angolpark történetéről Kövesdi Mónika művészettörténész beszélt. A park alapítása Esterházy Ferenc gróf elképzelése és szándéka szerint történt. Az alapítás éve 1783. A munka irányítását Bőhm Ferenc uradalmi mérnök végzi, az építési iroda teljes apparátusával a háta mögött. A kertilak a kerti létesítmények között azonban kifejezetten építési feladatot jelent. 1759-ben kezdődik a projekt, a Cseke-tó létesítésével, az itt fakadó források felfogásával, gát építésével. 1782-ben a billegi kertben már nevelik a facsemetéket a tervezett angolkert számára. 1783-ban Böhm Ferenc uradalmi mérnök a tó és a források vízmérnöki feladatain dolgozik.

1784-85-ben a forrásoknál fejtik a darázskövet (édesvízi mészkövet, ez lesz a ruinák, a mesterséges romok anyaga is). A kertilak alapkövét 1783. október 11-én tették le, Esterházy Ferenc gróf, Bezerédy Mihály régens és az építőmester jelenlétében. Ekkor a gróf arról intézkedik, hogy a Lusthaus még az évben tető alá kerüljön, az építkezés tehát nyilván feszes ütemben zajlott. 1785-ben Grossmann elhunyt, hagyatékában az angol kerthez készített 26 db tervet jegyeztek fel. Komoly építési feladat (tekintettel a gróf sürgető intézkedésére) bizonyára nem maradt hátra. Schweiger Antal szobrásznak 1785-ben a két fekvő gyermek és a virágkosár faragásáért fizetett az uradalom. 1786-ban esik először említés a romokról, ugyanebben az évben zajlik a kertilak kifestése. 1786-ban maga a gróf maga folytatott levelezést Joseph Jankovszky bécsi festővel a díszterem (Saal) falképére vonatkozóan. 1791-ben említenek az elszámolásokban illuminatiót, díszkivilágítást, amely már ünnepségekre, a kert használatára utal.

Az 1790-es években a kertilak munkálatai is újra napirendre kerülnek. Az uradalmi számadáskönyvek adatai szerint a Mulatozó Palota gráditsának kőfaragó munkáira 1794-ben kerül sor. Ezidőtájt festési munkákért is fizet az uradalom. 1795-ben egy olasz „fehérfestő”, bizonyos Burella végzi a meszelést. 1802-ben dolgozik itt Huber Ferenc, a díszítőfestés valószínűsíthető mestere.

A felújított Kiskastély földszintjén az alábbi látványosságok fogadják a látogatót:

- az eredeti kifestés (tájképes festésű díszterem, és vonalas díszítőfestés a szobákban) bemutatása, a restaurálás eredményeképpen

- kastélyenteriőr (díszterem + női szalon + úriszoba, műtárgy bútoregyüttesekkel, festményekkel, függönyökkel)

- a Herendi Porcelánmanufaktúra kiállítása (amely életet lehel a muzeális kastélyenteriőrbe).