Schmidtmayer Richárd, a múzeum igazgató-helyettese, az ásatások vezetője elmondta, hogy a hagyomány szerint a Szent Balázs templom szentélye a Mária-szobornál található. Az 1990-es évek elején már végeztek kutatásokat, azonban akkor egyetlenegy része sem került napvilágra a templomnak. - Most azonban megtaláltuk, s a lehetőségekhez képest arra törekedtünk, hogy a legtöbbet megtudjuk erről az épületről. Látható, hogy a középkorban két építési periódusa volt: valószínűleg a 15. század elején és végén. Egy gótikus kápolnát kell elképzelni, bár a méretei nem voltak kicsik. Több mint 21 méter hosszú volt, s a második periódusban épült hozzá egy torony.

Az épület köré nem temetkeztek, csak kápolnának használták. Valószínűleg azzal a Szűz Mária kápolnával lehet azonos, amiről a 15. század közepéről vannak adataink. Ez egyébként szintén a piactéren állt. Ezt a kápolnát a 15 éves háború után, az 1600-as évek elején beköltöző, Tata városát újjáalapító református hívek használták. Az ő beavatkozásaikat nem tudtuk megfigyelni, mivel a 17. század végén a katolikusok visszaszerezték az épületet, s használatuk során olyan műveleteket végeztek, melyek következtében nem lehet ezt azonosítani – ismertette a vezető régész. Később átalakították az épületet, kibővítették a sekrestyét, s építettek egy kriptát is, ahova az előkelő tataiak temetkeztek.

A Szent Balázs templomot akkor bontották el, amikor a kéttornyú templom – a mai Szent Kereszt - már misézésre alkalmas állapotban volt. Mostanra csak az alapozás nyomát lehetett megtalálni. Leginkább az elbontás időszakából származó leletanyagokat találták meg a régészek. Ezeket majd a nagyközönség számára is bemutatják, a feldolgozásuk, restaurálásuk megkezdődött.

A régészeti emlékeket néhány hét múlva egy bejárás során nézheti meg a nagyközönség. Ennek időpontjáról a város honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.