-Egykor honnan indult az érdeklődése a tatai kisfiúnak a kerékpározás iránt? Te is háromkerekű bringával kezdted?

Krupánszky Zoltán: Igen, én is. A kérdés első részére pedig egyszerűen szoktam választ adni, biciklizni kell sokat és gyorsan, s akkor jön minden magától.

-Ezek szerint te tényleg gyorsan és sokat kerékpároztál, aztán egy idő után kiderült, hogy ez már számodra nemcsak szórakozás?

K.Z.- Így van, és viszonylag gyorsan eredményeim is születtek. Aztán jött itthon az első komolyabb csapatom, ami akkoriban jelentős team volt, ezt követően másokhoz hasonlóan én is több klubban megfordultam és már főállású, profi kerékpáros voltam. Több magyar bajnokságot nyertünk, nemzetközi versenyeken is szerepeltünk, és miután abbahagytam, egy kerékpáros gyártó és nagykereskedelmi cégnél lettem termékmenedzser. Aztán egy nap bementem reggel dolgozni, és úgy éreztem, hogy fel kell mondanom. És felmondtam úgy, hogy aznap reggel amikor felkeltem még nem tudtam, hogy ez pár óra múlva be fog következni.

- Ezután jöttél haza újra Tatára, és megcsináltad a saját kerékpáros üzletedet?

K.Z - Igen, így történt.

- Még ezt megelőzően, mi volt a kerékpáros karriered csúcsa?

K.Z.- Ezt nagyon nehéz definiálni, fontosak persze a dobogós helyezések amelyeket a nemzeti bajnokságokon értem el, voltam neves olasz versenyeken is az első 10 és 20 között, amiért már pénzdíjak is jártak. De voltak olyan élményeim is, amelyeket eredménynek tekintek. Például ott voltam Olaszországban egy egészen nagy versenyen, amit 6 olasz tévécsatorna közvetített helikopterekkel….stb, és én ott szökésben voltam, ilyen esetben pedig bemondják a neved a televízióban, mutatják, hogy magyar versenyző vagy….ezek nagy pillanatok, és maradandó sikerek számomra.

- Mikor és miért indult el itt a vállalkozásod?

K.Z -2006-ban nyitottuk az üzletet, és igazából- nem tudom jó-e ha kimondom- de nekem kicsit kényszerpálya is volt ez az üzlet, mert az amit szeretnék csinálni, és amit most már a kerekek kapcsán teszek is, pénzügyi alapokat igényelt. Az üzlet jövedelme az, ami ezt segítette, mert akkor hirtelen nem volt annyi pénzünk, hogy rögtön azt csináljuk amit szeretnénk.

- Ami miatt mostanában több újságíró is megkeresett, az az a bizonyos T 500-as karbonkerék, ami a te nevedhez kötődik. Ez azt jelenti, hogy a kereket te magad fejlesztetted ki és alkottad meg? Egy hiányt pótoltál vele?

K.Z.- Nem pótoltunk hiányt, egyszerűen létrehoztunk egy olyan terméket, amit már más is tud, de mégsem. Rengeteg fajta karbonkerék létezik, különböző műszaki paraméterekkel, a miénk műszakilag nem különbözik sokban a többitől, ami viszont lényeges, hogy meg tudtunk oldani olyasmit, amit kizárólag a világ nagy cégei és gyártói tudnak. Hozzájuk képest tudunk mi olyan minőséget produkálni erről a szintről és ebből a kevés pénzből, amit ők nagyon sok év működés után nagyon sok milliárdos tőkével tudtak csak megoldani.

- Magyar leleményesség és szorgalom?

K.Z.- Igen, ilyen minőséget mint most mi, a világon csupán ötven körüli cég tud létrehozni. És a listán, amin ők szerepelnek akkora cég mint a miénk, rajtunk kívül nem található.

- Ki az a „mi”?

K.Z.- Ketten a kollégámmal, mindig teamben dolgozunk, mindig csapatban gondolkodom, soha nem egyedül.

- Játszunk kicsit a képzelettel. Szóval, két ember egy kicsinyke cégben. Elképzelem, hogy egy szürke-homályos pincében ketten dolgoztok reggeltől estig, a munka fölé hajolva…. Hogy megy ez valójában a gyakorlatban?

K.Z. - Magának a kerékpárnak a fő elemeit, akár a felnit vagy az agyat, távol-keleti gyártóval gyártatjuk le. Itthon erre nincsen nemcsak szerszám, hanem sok minden más sem, a karbon felnik előállításához Magyarországon abszolút nincs technológia. Ez a technológia olyan jellegű tudást igényel, amit nagyon kevesen birtokolnak a világon, pláne ebben a minőségben, és mi ezeket a cégeket ismerjük, amelyek mindezt képesek megcsinálni, velük vagyunk kapcsolatban. A szükséges alkatrészeket mi magunk tervezzük meg, és aztán egyeztetünk a gyártóval, közös munka ez is.

- Tehát a felnit, kerékagyat, alkatrészeket elküldik nektek ide Tatára. Aztán mi az, amit ti tesztek hozzá a kezetekkel?

K.Z.- Számos dolgunk van, ilyen többek között a fűzés - összekapcsolni az agyat, a küllőt és a felnit - vagyis létrehozni az egységet az alkatrészekből, építettünk már egy gépet is magunknak ehhez. De a dekorációt is mi csináljuk.

- Igen, hiszen ez a karbonkerék egy része annak a Mr. Wheel elnevezésű márkának, amit elkezdtetek felépíteni, és ami sok minden mást is képvisel.

K.Z.- Így van, komplett kerékpáros ruházatot, és ehhez kapcsolódó kiegészítőket.

- Amikor meglettek az első karbonkerekek, szükségetek volt arra, hogy bevizsgálják őket, és szerezzetek olyan nemzetközi minősítést, ami alapján megindul az érdeklődés felétek, igaz?

K.Z.- Igen. A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) egy svájci központú cég, s nekik a tesztlaborjuk Belgiumban van. Elküldtük hozzájuk a kívánt T500-as kerekeket, amiket egy 3 hetes eljárás során vizsgáltak át, például különböző ütésvédelmi próbákat végeztek, meghatározott műszaki paraméterek alapján. Sok szempontot néznek ilyenkor. Pl: a felnin még roncsolódás esetén sem lehetnek éles, kiálló alkatrészek, nem törhet darabokra, mivel a cél, hogy a sportoló ne sérüljön meg baleset esetén. Korábban, a karbon alkatrészek kora előtt, amikor ez még nem volt szempont, sokszor előfordult, hogy nagy ütés hatására szétrobbant egy alkatrész, vagy szétpattant a váz, ami beleakadt a versenyzők combjába.

- Akkor, miután sikeresen átmentetek a UCI teszten, fel tudtad mérni, hogy ez mit jelenthet valójában? Hogy ezt egy óriási nagy ugrás is követheti, mert kinyílhatnak eddig zárt ajtók?

K.Z.- Mi ugyanazok az emberek maradtunk, mint előtte, de a lehetőségek tényleg megnyíltak, s ha jól tudunk élni velük, akkor boldogok leszünk, illetve folytatni akarjuk a tesztet, mert szeretnénk több típust is belevonni, és felépíteni ezáltal egy nagyobb céget. Ha ügyesek leszünk, ez fog működni. Ha nem, akkor ennyi volt. De már akkor is elmondhatjuk magunkról, hogy olyat csináltunk, amit még sem Magyarországon, sem a régióban nem csinált senki.

- Megnőtt az érdeklődés irántatok. Nagyságrendileg ez mit jelent?

K.Z. - Épp Szlovéniából kaptam egy levelet, hogy forgalmaznák a kerekeinket, a közelmúltban pedig konkrétan a Tusnad Cycling Team keresett meg bennünket- ők Románia egyetlen UCI bejegyzésű profi csapata- az interjúnk napján épp egy  paralimpikon hölggyel találkozunk….stb. Nem tudunk most annyit adni, amennyire igény lenne. Tárgyalásokat folytatunk a Magyar Kerékpáros Szövetséggel arról, hogy a válogatott a jövőben használja a kerekeinket, s most keressük a lehetőségét annak, hogyan tudunk együtt dolgozni úgy, hogy mindenkinek jó legyen. A mi anyagi lehetőségeink egyelőre nem adottak ehhez, de mint az egyetlen UCI nemzetközi minősítésű magyar cég, kutya kötelességünk a magyar válogatottat szponzorálni, nekik pedig kötelességük a mi cégünket választani.

- Sokan kérnek tőletek szponzori támogatást, kerekeket ingyen, de egyébként az üzleti érdeklődés nem haladja meg az erőtöket?

K.Z. - Most egyenlőre még nem, bár határán vagyunk a terhelhetőségnek, de ahhoz, amit el akarunk érni volument kell növelnünk, és azt már ketten nem fogjuk tudni ellátni. A nyugatról érkező érdeklődést addig is most egy picit próbáljuk nyugodtan kezelni, csúsztatni, mivel nincs akkora raktárkészletünk, mint amekkorát igényel az a piac. Keressük most a lehetőségeket a folytatásra.

- Meddig megy ez el, mi a víziód, hová fejlődhet a kis tatai kerékpárbolt?

K.Z. - Vízió nélkül ezt nem lehet csinálni, úgy gondolom, hogy reálisan látom a körülöttem zajló eseményeket, én most úgy vélem, hogy ebből lesz valami. Valami olyan dolog, ami még nem volt itthon, és ami példaértékű lehet.

- Kinőheti ez Tatát?

K.Z .- Szeretnék itt maradni, természetesen a jövőt nem látom, de szeretem ezt a várost, szívesen maradok itt.

- Én egy nyugodt embert látok most, aki a maga természetességével éli meg a változásokat. De mi van legbelül? Mi visz előre?

K.Z. - Nem vagyok nyugodt ember, mindig izgága, nyughatatlan voltam, és sosem elégszem meg azzal, ami van. Mindig van célom, valami, amin akarok változtatni, és ez az ami miatt meglett, és sikeres is lett a T500-as. Nem véletlenül voltam élsportoló, ehhez kell egy mentalitás. És amit még nagyon fontosnak tartunk, hogy kicsit példái is szeretnénk lenni a magyar társadalomnak, példát mutatni azzal, amit elértünk, és amit csinálunk, mert tapasztaljuk itthon a kishitűséget, ezért energiát szeretnénk adni az embereknek. Felnyitni a szemüket arra, hogy kitartással és tudással elérhetik a céljaikat, még ha nem is könnyen.

Hajrá, Mr. Wheel!

Ábrahám Ágnes Barbara