Bencsik János beszámolt többek között a várható áfacsökkentésekről és bérrendezésekről, a Tatabányát érintő fejlesztési tervekről, és a visszatérő források térségünket érintő problémáinak megoldásáról is.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a személyi jövedelemadó esetében tovább folytatódik a két gyermekes családok adókedvezményének növelése. Idén gyermekenként 12 500 forint jár havonta kedvezményként, tehát összességében 25 000 forint, ez 30 000 forintra nő 2017-ben, majd tovább növekszik 2018-19-ben, hiszen két gyermekre összességében 40 000 forintnyi személyi jövedelemadó kedvezmény jár majd havonta.

Az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a sertéshús áfacsökkentésének kedvező tapasztalatait figyelembe véve, jövőre a legfontosabb élelmiszerek közül 27%-ról 5%-ra csökken a baromfihús, a tej és a tojás forgalmi adója. Külön kedvező hír a tatai vendéglátással foglalkozóknak, hogy az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 27-ről 18%-ra csökken 2017-ben, és 2018-ban ez a csökkenés kedvező tapasztalatok esetén tovább folytatódhat: 5%-ra csökkenhet az éttermi szolgáltatások áfája. Ez jelentős forgalomnövekedést hozhat, ami pozitívan érintheti a tatai vállalkozásokat foglalkoztatási és vállalkozásélénkítési szempontból, hiszen városunk kiemelt turisztikai célpont.

Folytatódnak az életpálya modellek, így a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, illetve a kormánytisztviselők esetében- beleértve a megyei és járási szintű hivatalokban dolgozók életpálya modelljét is. Ezeken a területeken, kiszámítható, tervszerű bérrendezésre kerül sor 2017-18-19 során. Fontos – emelte ki Bencsik János -, hogy az egészségügyi és szociális bérek rendezése is elindulhat jövőre, sőt, akár már napokon belül megállapodhat a kormány az egészségügyi dolgozók érdekvédelmi szervezeteivel abban, hogy idén elindulhasson a területen a bérrendezés folyamata. Emellett a jövő évi költségvetés azokat a finanszírozási szükségleteket is tartalmazza, amelyek a családi otthonteremtési kedvezmény kiszélesítéséhez kellenek.

Az átmeneti munkaerő ellátási problémák kiküszöbölése érdekében az adótörvény módosításába bekerül egy olyan passzus, amely a munkáltatók számára adómentességet biztosít abban az esetben, ha a saját bevételeik terhére hozzájárulnak munkavállalóik lakhatási költségeihez. Ez azért lényeges, mert vannak hiányszakmák térségünk ipari parkjaiban, s ezek a belső munkaerőpiacról nem pótolhatóak, így az ország más térségeiből átmenetileg vagy akár tartósan dolgozni ideérkezők kedvezőbb lakhatási feltételekkel tudnak majd számolni munkáltatójuk által. Ez mintegy 9 milliárd forintos adókedvezményt biztosít a magyar foglalkoztatók számára a számítások szerint. Javulni fognak a Tatabányai Ipari Park belső közlekedési feltételei, és számos más fejlesztés is elindulhat a megyeszékhelyen, többek között a vasútállomást és a megyei könyvtárat illetően - hangzott el a tájékoztatón.

Tata vonatkozásában kiemelt kérdés a visszatérő források ügye, melyről szintén szó volt a pénteki sajtótájékoztatón. Pintér Sándor belügyminiszter Hoffmann Imre helyettes államtitkárt bízta meg azzal, hogy Bencsik János kezdeményezésére létrehozzon egy operatív bizottságot a Közép-dunántúli karsztvízrendszer vízföldrajzi térségén elhelyezkedő települések visszatérő forrásokkal kapcsolatos problémáinak kezelésére. Ez az operatív bizottság létrejött - jelentette be a képviselő – s benne kijelölték az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, az Országos Vízügyi Főigazgatóság győri kirendeltségét, továbbá a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet is annak érdekében, hogy megtörténhessen a veszélyforrások behatárolása, a szükséges infrastruktúrát és lakóépületeket érintő előkészületek, vizsgálatok lefolytatása, és annak alapján megszülessenek azok a döntések, amelyek a célirányú beavatkozásokat lehetővé teszik majd. A bizottság működéséhez szükséges források rendelkezésre állnak, de ha fel akarjuk gyorsítani ezt a folyamatot, ahhoz többletköltségvetésre van szükség, ebben szeretnék segíteni egy módosító indítvány benyújtásával - mondta Bencsik János - annak érdekében, hogy lerövidítve 1-1,5 év alatt elkészülhessen az az akcióterv, amely a földtani veszélyforrások, esetleges katasztrófahelyzetek elhárítása érdekében történő kormányzati beavatkozásokat rögzíti.

Fotó: Grépály András Zoltán