A tatai emlékoszlopot a Szövetség Tatáért Alapítvány kezdeményezésére Cs. Kiss Ernő fafaragó alkotta 2013-ban. Az ünnepi műsorban 13 rövid levéltöredékkel, városunk fiataljai emlékeztek az aradi vértanúkra. Pesty-Nagy Kati írását Almer Borbála, Teszáry Eszter Olga és Igar Dániel olvasta fel.

 „Minden nap egy kicsit meg kell halnunk. Aki úgy hajtja álomra a fejét, hogy egy kicsit sem tudott aznap meghalni, annak a napja kárba veszett. Nem volt semmi, amiért erőfeszítést tett, nem harcolt meg semmiért, nem viselt el fájdalmat, s nem ajándékozott oda semmit, amit örökké magával vihet majd” – kezdte ünnepi beszédét Michl József, Tata polgármestere, aki három vértanú utolsó szavaiból idézett gondolatokat. A polgármester úgy fogalmazott: - ezek az emberek, akik egész életüket a hazájuknak áldozták, mindennap egy kicsit meghaltak azért, hogy egyszer majd az egészért is képesek legyenek meghalni.  Erőfeszítés, munka, lemondás és szeretet nélkül, semmi sem tud hosszú távon épülni. A gondtalan élet, a gazdagság, az örökös egészség csak ábránd, és óriási hazugság. Nekünk, ma élő emlékezőknek nem maradhat csupán a koszorúzás, életté kell váltanunk a vértanúk halálát – mondta Michl József hozzátéve, hogy ahogyan minden nemzeti ünnepünk, szomorú emléknapunk idézőjel, úgy október 6.-a  is idéző-jel. Magunk elé idézve eleinket, a 13 aradi vértanút, magunk elé állítva őket, s tanulva tőlük, lehetünk csak jelek ma is.

Az ünnepségen Szabó Előd református lelkész és Franko Mátyás evangélikus lelkész mondott imádságot a vértanúkért. A megemlékezésen közreműködött a Menner Bernát Zeneiskola zenekara, Varju László vezetésével, valamint Petrozsényi Eszter színművésznő. Az ünnepséget követően Németh Gábor plébános celebrált szentmisét a Kapucinus Templomban.