A sajtótájékoztatón részt vett dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Michl József polgármester, dr. Beró Henrietta alpolgármester, és Turi Bálint Komárom alpolgármestere, valamint a Kuny Domokos Múzeum munkatársai.

A gipszből készült szobormásolatokon keresztül az egyetemes szobrászművészet legfontosabb alkotásai egykor eljuthattak a világ azon múzeumaiba is, amelyek nem voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy az eredeti műtárgyakat bocsáthassák a közönség elé. A gyűjtemény, az 1870-es évektől kezdve a Nemzeti Múzeum, majd a századforduló után a Szépművészeti Múzeum számára vásárolt, és azokban bemutatott kollekció darabjait foglalja magában. A másolatok mindenben hűen követik az eredetit, azzal megegyező méretben és állapotban készültek. Az eredeti szobrokról először gipsz segítségével negatív mintákat vettek le, majd ezek segítségével öntötték ki szintén gipszből a pozitív másolatok darabjait, amelyeket ezután gondosan egymáshoz illesztettek. Minél nagyobb és összetettebb volt az eredeti szobor, annál több „alkatrész” készült róla. Mivel az elvékonyított gipsz nem képes megtartani a saját súlyát, a szobor darabjait fém merevítés tartja egyben.

A Szépművészeti Múzeum egykori gipszmásolat gyűjteménye mintegy 1000 művet foglalt magában, ebből 650 antik alkotások másolata volt, 300 pedig középkori és reneszánsz szobroké. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait is ennek az antik, középkori és reneszánsz másolatgyűjteménynek a befogadására tervezték meg. A másolatgyűjtemények azonban az 1920-as évektől kezdve erősen átértékelődtek, leginkább az eredeti műtárgyak nagyszámú vásárlása miatt. A gipsz szobormásolatok egyre inkább háttérbe szorultak, a második világháború alatt már nem is menekítették biztonságosabb helyre az épület földszinti csarnokait elfoglaló gipszeket. A kiállítási terekben hagyott szobrok sérüléseket szenvedtek, a háborút követően pedig a múzeum egyetlen felújítás nélkül hagyott helyiségébe, a Román Csarnokba zsúfolták mind az antik, mind a középkori és reneszánsz gipszmásolatokat. Az 1970-es évek közepén aztán az antik másolatgyűjtemény egy része, a tatai Kuny Domokos Múzeum kezelésébe került, ahol ezekből a gipszekből 1977 októberében az erre a célra felújított és átalakított tatai zsinagóga épületében nyílt kiállítás. A több mint száz másolatot felsorakoztató tárlat földszinti terében a görög archaikus és klasszikus kor, míg az emeletén a hellenisztikus és római szobrászat leghíresebb darabjai kerültek beválogatásra. Az antik gyűjtemény további mintegy 500 műtárgya azonban kevésbé szerencsés sorsot tudhatott magáénak. Az akkori elképzelés szerint a fennmaradó antik másolatok is kiállításra kerültek volna, de erre nem került sor, és az 1980-as évek közepén nagy részüket részét a komáromi Igmándi Erődbe szállították át.

Nemzetközi szinten az 1980-as évektől elkezdődött a még megmaradt gipszmásolat gyűjtemények rehabilitációja, a nagyközönség számára is népszerű és tanulságos kiállítások születtek, a régi, több mint száz éves alkotások pedig az oktatás és a tudomány számára is egyre inkább értékesebbé váltak. 2011-ben született egy elhelyezési és építészeti koncepció az egykori teljes gipszmásolat gyűjtemény helyzetének rendezésére, és ezt követően 2014-ben megtörtént annak újabb, részletes felmérése.  Az egykor mintegy ezer darabos gyűjteményből mára 750 maradt meg. A gyűjtemény ma már zajló, széleskörű rekonstrukcióját követően annak legfontosabb darabjai végül - a legnagyobb hazai múzeumi fejlesztés, a Liget Budapest Projekt keretében - a jelenleg használaton kívül álló, és teljes egészében megújításra kerülő komáromi Csillagerődben kerülnek majd elhelyezésre. 

A Liget Budapest Projektnek köszönhetően több évtized után rendeződhet a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete. A komáromi Csillagerőd átfogó megújításával, és a Városliget melletti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) megépítésével, méltó otthonra találnak a művészettörténet különleges relikviái, amelyek a jövőben oktatási, ismeretterjesztési és tudományos célokat szolgálhatnak majd.

Michl József a sajtótájékoztatón beszélt a zsinagóga jövőjéről, az épületnek a gipszgyűjtemény elköltözése utáni sorsáról. A polgármester ezzel kapcsolatban elmondta:- hosszú szakmai egyeztetések során gondolták végig, hogy mit lehetne az épületben létrehozni. Ennek alapján, a zsinagóga a jövőben, egy országos érdeklődésre is számot tartó, állandó Biblia Kiállításnak ad majd helyet, amely a Szentírásnak, a világra gyakorolt hatását mutatja be a történelemben. Az új kiállítás a témában többek között olyan területeket fog érinteni, mint például a Biblia hatása a művészetekre, a technikára, a tudományos fejlődésre, az emberi életre, a lélekre, közösségeink életére. Egy modern, a mai kor technikai lehetőségeit is felhasználó tárlatot szeretnénk bemutatni, amely állandó kiállításként folyamatos nyitva tartással várja a látogatókat – nyilatkozta Michl József.

A helyszínen dr. Baán László mutatta be a szobormásolatokkal kapcsolatos terveket. A főigazgató elmondta:- a gyűjtemény nem kerül messzire, és annak látogatásához a tataiaknak nem kell sokat utazniuk ezután sem. A főigazgató hozzátette azt is, a jövőben, amennyiben lehetséges, együttműködő partnerei lesznek az Önkormányzatnak abban, hogy a tervezett, új Biblia Kiállítás létrejöhessen.

Turi Bálint, Komárom alpolgármestere a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott:-  Tata és Komárom példamutatóan jó viszonyt ápolnak egymással. A két város a turizmus területén sem versenytársakként viszonyul a másikhoz, hanem egymást segítő szándékkal, hiszen fontos, hogy a térségbe érkező látogatók számára minél szélesebb kínálatot nyújthassanak. Biztos vagyok benne - mondta az alpolgármester -, hogy a zsinagóga a tervezett új kiállítással, a jövőben nagyon értékes turisztikai célpont lesz.

A komáromi erőd épülete a gipszmásolat tárlat létrehozására különösen alkalmas, a sokszor monumentális méretű másolatoknak pedig az épület belső udvarában újonnan kialakításra kerülő nagyobb épület fog helyet adni - tehát a tárlat egy sokkal méltóbb, és tágasabb térben kerül bemutatásra.  A komáromi kiállítás, amely a tervek szerint mintegy 350 gipszmásolatot mutat majd be, nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egy helyen a szobrászat leghíresebb alkotásait tekinthessék meg a látogatók, de hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve a múzeum számos információt is nyújt majd, gazdag múzeumpedagógiai programok kíséretében.  A Szépművészeti Múzeum egykori szobormásolati gyűjteményének megmaradt másik része Budapesten kap elhelyezést, a Liget Budapest Projekt részeként létrejövő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK).

A sajtótájékoztató végén Perger Gyula, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója, és Michl József, jelképesen átnyújtották a szobormásolat gyűjtemény leltárkönyvét dr. Baán Lászlónak, és Turi Bálintnak.