Megemlékezést rendeztek a magyarországi németek elűzetésének emléknapján

Megtelt a tatai Német Nemzetiségi Múzeum alsó szintje, ahol megemlékezést tartottak a magyarországi németek kitelepítésének emléknapján, január 19-én.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja hivatalos magyar állami emléknap, melynek alapításáról 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. Az emléknap dátuma január 19. arra utalva, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. A győztes nagyhatalmak a második világháborút lezáró potsdami konferenciájuk végén megállapodtak, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét "szervezett és humánus módon" át kell telepíteni Németországba. A többször is leálló kiszállítások 1948-ban értek véget. Magyarországról a Szovjetunióba elhurcolt 64 ezer fővel együtt, összesen 225-230 ezer németet telepítettek ki a becslések szerint.

Az Országgyűlés határozatában 2012-ben hangsúlyozta: tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.

A tatai megemlékezésen ünnepi köszöntőt mondott Dr. Kancz Csaba Komárom–Esztergom megyei kormánymegbízott, aki beszédében kiemelte: - nagyon fontos, hogy a megemlékezésen fiatalok, gyerekek is részt vettek, hiszen ezt a nehéz örökséget nekik is tovább kell adni, mint ahogy tovább kell adniuk a nyelvet, a német nemzetiségi kultúrát és hagyományokat, valamint a történelmi emlékezetet. Fontos méltóképpen emlékezni és bár meg kell bocsátani, de emlékeznünk is kell a vészterhes időszakokra, melyeket elfelejtenünk soha nem szabad – fogalmazott Dr. Kancz Csaba.

Dr. Kuti Klára kulturális antropológus a helyszínen elmondta: - az emléknap jelentősége az, hogy mintegy három generációval a kitelepítés után, a magyar társadalom és annak politikai képviselete képes kimondani, hogy súlyos bűnt követtünk el akkor, amikor megbélyegeztük honfitársainkat, elűztük őket otthonaikból, elvettük javaikat és utána évekig úgy tettünk, mintha ezt el lehetne felejteni.

Az ünnepség alkalmából a múzeumban egy fotókból álló kamara kiállítással is készültek, az egyik oldalon olyan szári családok képeivel, melyek a kitelepítés nyomán szóródtak szét, a másik oldalon pedig a Saarer Tanzgruppe tagjainak portréival. A megemlékezésen tánctudásukat is bemutatták a közönségnek a szári tanzgruppe tagjai.