A László János régész által bemutatott hagyományosan megjelenő évkönyv, amely a múzeumban folyó tudományos kutatásokat mutatja be a szakembereknek és a nagyközönségnek, "A Kuny Domokos Múzeum Közleményei - 22. kötet 2016" címmel jelent meg. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb darabszámú gyűjteményi egység a régészeti, és a legtöbb tudományos és terepi kutatás is ehhez a múzeumi tudományághoz köthető, meghatározó számban vannak jelen a kötetben az Északkelet-Dunántúl régészeti feltárásait és kutatásait bemutató tanulmányok, de ezeken kívül hadtörténeti, helytörténeti és művészettörténeti témájú tanulmány is olvasható benne.

Az évkönyv mellett a tatai várban bemutatták a "Dr. Kálmán Attila – Kövesdi Mónika – Varga Edit: Emlék-könyv Tatai emlékművek, emléktáblák, köztéri alkotások, feliratos és faragott kövek adattára" című kiadványt is. Perger Gyula múzeumigazgató  ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 2013-ban született meg az ötlete egy olyan könyvsorozat megalkotásának, amelyben a kiadványok Tatáról és a tataiaknak, de az ide látogatóknak is szólnak, városunk történetéről és jelenéről. A sorozat első könyve a Piarista Gimnázium építéséről szólt, a második pedig az Emlék-könyv, ami tartalma szerint a Tata területén található köztéri alkotásokat veszi sorra, szobrokat, kisplasztikákat, emléktáblákat, táblákat. A könyv egy fantasztikus városkalauz és várostörténeti mű is egyben – fogalmazott Perger Gyula.

Az Emlék-könyvet Székely Zoltán művészettörténész, a Hansági Múzeum igazgatója mutatta be kiemelve, hogy tematikáját tekintve egy rendkívül érdekes kiadvány született, amely az emlékek, az emlékezést szolgáló tatai emlékjelek könyve. Ezeket a jeleket a kötet az utcák betűrendjében sorolja fel, de ennél praktikusabban is használható, hiszen egy gazdag mutatórendszer található a végén, amely nem csupán az ábrázolt személyeket, vagy az emlékművek állíttatóit vonultatja fel, hanem heraldikai mutató is van benne a különböző helyeken előforduló címerekkel, a térkép és a fogalomtár mellett. Székely Zoltán hozzátette: - az Emlék-könyv sarokköve lehet a tatai öntudatnak, de az idelátogatóknak is hasznos, mint ahogy segítségül szolgálhat az útikönyvek szerkesztőinek is.

Az Emlék-könyv, tatai emlékművek, emléktáblák, köztéri alkotások, feliratos és faragott kövek adattára című kiadvány elsősorban kézikönyvként használható. A benne található fotók és leírások segítségével egy izgalmas séta során bejárhatjuk Tata utcáit, épületeit. A kiadvány ötlete dr. Kálmán Attila pedagógus, gimnáziumigazgató, országgyűlési képviselő, és volt államtitkár nevéhez fűződik, aki elkötelezetten szerette és kutatta szülővárosát, s évtizedek munkájával rengeteg információt, ismeretanyagot gyűjtött össze Tatáról. Ő maga járta végig az utcákat és tereket, lemérve és pontosan feljegyezve a táblák, köztéri alkotások méreteit, adatait-ezzel elvégezve a gyűjtőmunkát. A könyv megjelenését már nem érhette meg, így a kiadvány tisztelgés az emléke előtt. Az Emlék-könyvet Kövesdi Mónika művészettörténész szerkesztette, aki a bemutatón elmondta: -  Kálmán Attila volt az, aki a könyvet elgondolta, s aki biztos volt benne, hogy nagy szükség van ennek az adattárnak a létrehozására. Fontosnak tartotta ezeket az emlékjeleket megőrizni a helytörténeti tudás és érdeklődés eredményeként, a helytörténet pedig a város önismerete, önképe szempontjából fontos. A könyv Kálmán Attila emlékét is őrzi – fogalmazott Kövesdi Mónika. A kötetben található fényképeket Varga Edit készítette.

A könyv megjelenését Tata Város Önkormányzata is támogatta, ezzel kapcsolatban Michl József köszönetet mondott a kiadvány megjelenéséért hozzátéve, hogy azoknak a tataiaknak akik szeretik a városukat, egy újabb ajándék született ezzel a kötettel. A polgármester elmondta: - a Tatával foglalkozó sorozat következő kötete a piarista rend ide kapcsolódó történetéről szól majd, de a sorozat azzal is folytatódik, hogy a Tata tantárgyhoz készült könyvet újraírják, s egy olyan átdolgozott és felfrissített kiadvány készül, amellyel tovább gazdagíthatjuk tudásunkat a városról.

A két új könyvet megvásárolhatják a Kuny Domokos Múzeumban.