Idén ünnepli 100. születésnapját a magyar filmgyártás története, melynek komoly kötődése van térségünkhöz, hiszen 1917-ben már leforgatták az első filmkockákat Komárom-Esztergom megyében. A jeles évforduló alkalmából Cserteg István filmes projektvezető évek óta kutatja a megyei filmtörténetet, és munkája nyomán eddig 200 filmet sikerült összegyűjtenie - ezekből 52 készült Tatán.

1917-ben Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós alapította a hazai filmgyárat, Korda 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát Budapesten. Az elmúlt száz évben a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos és névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlen dolog maradt csak állandó: a filmes tevékenység. Komárom-Esztergom Megyében 1917-ben forgattak először játékfilmet. Deésy Alfréd rendező abban az évben több magyar játékfilmet forgatott Tata-Tóvárosban a Star Filmgyár megbízásából. Bár zajlott az első világháború, mégis igen gazdag élet jellemezte a háttér országot, s kezdetét vette a magyar kultúra újabb fejezete, amelyben a mozgóképek játsszák a főszerepet.

A filmes korszak hajnalán Lugosi Béla - aki Drakulaként, és már híres amerikaiként meghódította a világot - Tatán forgatott filmekben szerepelt. 1918-ban Korda Sándor Komáromban forgatta le Jókai Mór művének felhasználásával „Az aranyember” első filmes változatát. Míg Deésy a vérzivataros időkben itthon maradt és gazdagította a hazai film és mozi ipar megújulását, addig Korda az amerikai filmes világban dolgozott, majd létrehozta az angol nemzeti filmgyártást.

Cserteg István 4 éves filmes kutatásának célja, hogy a Komárom-Esztergom megyében forgatott filmek megmaradjanak az emlékezetben. Legendás hazai és nemzetközi színészek fordultak meg megyénkben az elmúlt 100 év alatt, s 200 filmet készítettek el. Rekordergyanús, hogy a megye 76 településéből több mint negyvenben forgattak filmeket. A hazai stábok mellett svéd, osztrák, francia, angol, német, amerikai, olasz, kanadai, japán, indiai, spanyol és szlovák filmesek is dolgoztak a mozgókép sikeréért. Az Oscar díjas Szabó István rendező szintén készített filmet térségünkben, s az Oscar díjas Légy című animációs film ugyancsak Tatán kapott ihletet.

A sajtótájékoztató alkalmával Michl József Tata város polgármestere, és Cserteg István a Komárom-Esztergom megyei filmek kutatója üdvözölte a 100 éves évfordulót történetekkel, filmekkel, képekkel. Cserteg István elmondta: - érdemes összegyűjteni, megmenteni a megyében gyártott filmeket, hogy rendszerezhessük, mikor, kik és milyen történeteket forgattak a térségben. A filmes kutató a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy az évforduló kapcsán számos módon ünnepelhetjük a magyar és a helyi filmgyártást. Filmvetítésekkel, emléktáblákkal, barangoló túrákkal a megye települései külön-külön is megemlékezhetnek a jeles évfordulóról, amelyhez kapcsolódva a tervek szerint 2018-ban a Magyar Kultúra napjához kötődően egy kiadvány és egy dokumentumfilm kerülhet bemutatásra a megyei filmgyártás elmúlt 100 évéről.

Michl József köszöntőjében kiemelte : - a filmtörténet ilyen szoros kapcsolódása városunkhoz ismét bizonyítja, hogy Tata milyen fontos központja a szellemi, művészeti élet gazdagításának. A megyei filmgyártás elmúlt évszázadának ismerete hozzájárul a tataiságunkhoz, és városunk történelméhez. A polgármester hozzátette, a jövőben jó lenne egy olyan filmes fesztivált létrehozni a városban, amely új oldalról kapcsolódna be a hazai filmművészet vérkeringésébe, a helyi alkotók, és az itt élők bevonásával.

A sajtótájékoztatón részleteket vetítettek a megyénkben készült alkotásokból is. Az eddig összegyűjtött filmekből 120-at a Megyei Könyvtár weboldalán már megtekinthetnek az érdeklődők.