Tatai megemlékezés a magyarországi németek elűzetésének emléknapján

A tatai Német Nemzetiségi Múzeum szervezésében rendeztek megemlékezést január 19-én a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja alkalmából.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja hivatalos magyar állami emléknap. Dátuma, január 19. arra utal, hogy 1946-ban ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek szervezett elűzése, az otthonaikból kényszerrel nyugatra telepítendő első budaörsi lakosokat szállító vonatszerelvény elindításával. A győztes nagyhatalmak a második világháborút lezáró potsdami konferenciájuk végén állapodtak meg arról, hogy a Lengyelországban, Csehországban és hazánkban maradt német lakosságot vagy annak egy részét "szervezett és humánus módon" át kell telepíteni Németországba.

A megemlékezésen ünnepi beszédet mondott Waldmann-né Baudentisztl Éva a KEM Németek Önkormányzatának elnöke, aki hangsúlyozta: - nagyon fontos emlékeznünk arra, hogy milyen szörnyűségek történtek az elődeinkkel, és nagyon fontos az is, hogy előrenézzünk, hiszen nem engedhetjük, hogy mindez újra megtörténjen, ezért van nagy jelentősége annak, hogy a fiatalok megismerjék a múltat.

A kiszállítások 1948-ban értek véget. Magyarországról a Szovjetunióba elhurcolt 64 ezer emberrel együtt, a becslések szerint összesen 225-230 ezer németet telepítettek ki. Az Országgyűlés határozatában 2012-ben hangsúlyozta: tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.

Michl József Tata város polgármestere a megemlékezésen elmondta: - Ahhoz, hogy ennek a történelmi időszaknak és ennek az eseménysornak a súlyát megérthessük, meg kell azt ismernünk, és ehhez van szükségünk arra, hogy évről-évre megemlékezzünk. Reméljük – tette hozzá a polgármester -, hogy a jövőben mindig lesznek olyan fiatalok, akik fontosnak tartják ezt, hiszen minden ilyen visszatekintés és megemlékezés által egy kicsit jobbá válhatunk.

A helyszínen Dr. Schmidtmayer Richárd a Kuny Domokos Múzeum igazgatója kiemelte: -  a történelmet leginkább a személyes sorsokon keresztül tudjuk megismerni, ezek segítenek minket abban, hogy ne csak adatokat és statisztikákat lássunk, és ne csupán ismeretlenek képein keresztül próbáljuk megérteni az egykori történéseket. A tatai múzeum küldetésének része az is, hogy fiatalokat vonjanak be ebbe a munkába, így nem pusztán egy tananyagot kapnak a múltról, hanem ők maguk is közelről megismerkednek a hagyományokkal és a sorsfordító esztendők eseményeivel.

A Kuny Domokos Múzeum a mai napig gyűjti azokat az emlékeket, amelyek ehhez a nehéz időszakhoz kötődnek, és várják azok jelentkezését, akik tárgyi emlékekkel rendelkeznek, vagy visszaemlékezések alapján tudnak újabb információkat adni a magyarországi németek elhurcolásának éveiről.

A megemlékezésen közreműködtek az Eötvös József Gimnázium diákjai,  Szladik Míra és Vass Nikoletta (zongorán kísért: Schmidt Mónika), valamint  a Baji Német Hagyományőrző Énekkar.