A Tata és Tóváros egyesítését megelőző vitákra és tárgyalásokra, valamint Magyary Zoltánnak, a helyi születésű közigazgatás tudósnak az egyesítésben betöltött kulcsszerepére az év során több rendezvényen is előadásokkal, valamint kiállítás-sorozattal emlékezett a város. Az 1930-as évek második feléből számos dokumentum és tárgyi emlék maradt ránk, amelyek történelmi hitelességgel mutatják be azt a korszakot, melyben Tata - kezdetben Tatatóváros néven - megszületett. A városegyesítés történetének színpadi változata azonban nem csupán a tények, vagyis jegyzőkönyvek és dokumentumok leírásai alapján készült, ugyanis egy magánéleti szál történetének beillesztésével még ember közelibbé, átélhetővé teszi a város születését, az egyesítés folyamatának konfliktusokat sem nélkülöző mindennapjait, küzdelmeit.

A történet írója, Bognár Istvánné az előjátékból és 11 színből álló zenés darabról elmondta: - a produkció egy nagymama visszaemlékezésein alapul, aki az édesanyja által elmesélt hajdani történet szálait eleveníti fel, egy tatai lány és egy tóvárosi fiú szerelmét. A fiatalokat el akarták választani egymástól családjaik szembenállása miatt, s a színdarabban a két fiatal akadályokkal teli kapcsolatán keresztül kelnek életre a történelem lapjai.

A színpadi mű zenéjét, a városegyesítés korábbi, 70. jubileumára már egy misét komponáló Balázs Attila őrnagy, a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekar vezetője szerezte. Az elkészült műről Balázs Attila úgy nyilatkozott: - a nyáron elkezdődött munka végére szinte minden műfaj szerepet kapott a darabban a tangótól a keringőn át a rockzenéig. A változatosság mellett szempont volt, hogy a fiatalabb korosztály számára is vonzó legyen a zene.

A darab díszelőadásán, december 8-án a Magyary Zoltán Művelődési Központban Michl József polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: - 80 évvel ezelőtt elődeink úgy döntöttek, hogy sokkal jobb szövetségben élni, mint külön. Sokkal jobb a közösséget előrevivő, szoros barátságban élni, melyben egyesülnek az energiáink, és ezáltal segítséget kapunk ahhoz is, hogy felülmúljuk gyengeségeinket. Saját személyes életünkben, a felmenőink sok olyan dolgot tettek, ami tükröződik a mi életünkben, és nincs ez másként egy város életében sem, hiszen elődeink munkája, amelyet a közösségért végeztek, meghatározza a jelenünket - fogalmazott Michl József, aki az előadás után külön-külön személyesen mondott köszönetet mindenkinek, aki munkájával hozzájárult a színdarab létrejöttéhez.

A „Történet 1938-ból” című színdarab rendezője Schmidt Magda volt, a visszaemlékező nagymama szerepében Petrozsényi Eszter színművészt, Magyary Zoltán szerepében pedig Balázs Attilát láthatta a közönség.

További szereplők:

Unoka                       Kovács Réka Róza     

Sátory                       Tar József                      

Reviczky                   Kálmán Szabolcs         

Kató                        Varga Anna         

Péter                         Novotni László

Apa                          Ökrös István                

Anya                          Lakné Illés Zsuzsanna       

Bíró, Tata                  Márkus Gábor       

Garzuly                     Keresztesi József        

János/Géza                Bagi Attila

Kálmán                     Nagy Attila                   

Gábor                                 Hamar Dávid

Bíró, Tóváros           Visnyovszky Vendel   

Imre /Hivatalnok      Kürti Benedek             

Sándor                      dr. Bicskey István       

Dániel                      dr. Halom György       

Ádám         /Postás            Nyári Zoltán

Rikkancs                  Szarka Zsombor   

Kisbíró                    Balogh Krisztián  

1. asszony                Gútay Jánosné

2. asszony                Cs. Balogh Anna

3. asszony                Simon Csabáné           

4. asszony              Hartmann Mártonné

Az előadásokon közreműködött a Kőkúti Általános Iskola Fazekas utcai Tagintézményének Kamarakórusa. A színdarab szövegét eredeti dokumentumok alapján írta: Bognár Istvánné, a kamarakórust felkészítette: Szabó Imréné. A mű hangzó anyagának felvételénél vezényelt Román Géza százados és Balázs Attila őrnagy, közreműködött a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekar. A hangfelvételt Kapui Szabolcs, a győri Harmónia Hangstúdió munkatársa készítette Tatabányán, az Erkel Ferenc Zeneiskolában.

Szívből gratulálunk a szereplőknek, az alkotóknak, és mindenkinek, aki munkájával segítette ennek az igazi tatai történetnek a megszületését, és színpadra állítását!