Adó- és értékbizonyítvány kiállítása

Ügyleírás: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
Szükséges mellékletek/okiratok:

Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját, az ingatlan adatait – helyrajzi szám, cím),

  • Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,
  • Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),
  • Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás közgyűlési határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv-kivonatot.
Benyújtás formája és módja:

A kérelem benyújtható:

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók, illetve az egyéni vállalkozók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Ügyintézési határidő és díja:

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.

A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 forint illetéket kell fizetni, melyet Tata Város Önkormányzata 50440016-10028643 számú Illeték beszedési számlájára kell megfizetni.
Jogorvoslat:

Az adó- és értékbizonyítvány hatósági bizonyítványnak minősül, amelyet határozatnak kell tekinteni.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtandó illetékköteles fellebbezéssel élhet.

Az illeték mértéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft- ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
Alkalmazott jogszabályok
  • A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény.
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény.
  • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.
Kézbesítés:

Az adóhatóság az adó- és értékbizonyítványt írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Az adó- és értékbizonyítványt a meghatalmazott képviselővel eljáró kérelmező esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.