Születés anyakönyvezése

Ügyleírás: A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülésnél közreműködő felelős személy, ennek hiányában szülész-nőgyógyász igazolása alapján a szülő jelenti be.
Az intézeten kívüli születést, ha annál felelős személy nem működik közre, a bejelentésre kötelezett szülő nyolc napon belül jelenti be.
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Szükséges mellékletek/okiratok:

Jegyzőkönyv születés bejelentéséről:
Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

  • Külföldi állampolgár esetében :
    -magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
    -útlevél.
    Amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hiteles magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hiteles magyar nyelvű fordítása, ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

    A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv. 65. § (3) bekezdés szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
    Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az alábbi kivételekkel - a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

    Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

    •Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
    •Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
    •A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.


    Fontos!! Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.
Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet,
a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.   

Amennyiben a szülők nem házasok és a gyermek születését megelőzően az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az erről szóló jegyzőkönyvet is mellékelni kell.
Teljes hatályú alapi elismerő nyilatkozatot lehet tenni születendő és megszületett gyermekre:
-
lakóhelytől függetlenül bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt
- hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél
- fővárosi és megyei kormányhivatal járási gyámhivatalnál
- közjegyző előtt
Személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányok. (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Külföldi állampolgárok esetében: útlevél, magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóságok által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
A születés feltételezett időpontját tartalmazó szakorvos által kiállított igazolás, születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll), az anya elvált családi állapota esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, az anya özvegy családi állapota esetén a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a szülés tényét megállapító - szakorvosi igazolást kell mellékelni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
Ha a szülésnél felelős személy működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről" nyomtatványt.

Ügyintézés határideje és díja:

születés anyakönyvezése a bejelentést követően azonnal, de hiányos adatok esetén 30 napig elhalasztható, illetékmentes az eljárás

Alkalmazott jogszabályok:
  • 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
  • 429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
  • 174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről
  • 2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról
  • 1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról
  • 2011. évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól
  • 125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására
  • 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 35/2011 (III.21.) Korm. sz. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Egyéb fontos tudnivalók:

Illetékesség: születés helye szerinti anyakönyvvezető

Házasságban élő szülők esetén a gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges, amennyiben rendelkezésre áll.

Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezése után elkészített születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt tértivevényes postai küldeményben küldi meg a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelyére.