Házasságkötési szándék bejelentése

Ügyleírás:

A Polgári Törvénykönyv alapján csak az anyakönyvvezető előtt kötött házasság lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.
Házasságkötési szándékukat a házasulók a házasságkötés tervezett helye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását. Az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre nyilatkozatokat kell tenniük.
A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.
A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 12 hónapig érvényes. Amennyiben 12 hónapon belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, ezt a házasulóknak újból be kell jelenteni.
A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonat is – illetékmentes.
A hivatali helyiségen kívüli házasságkötést a házasulók külön kérelme alapján 8 napon belül a jegyző engedélyezi.

A házasságkötési szertartások színvonalának és ünnepélyességének emeléséhez igény szerint, térítési díj ellenében szolgáltatások vehetők igénybe, melyekről a házasulók a házasságkötési szándék bejelentésekor kapnak tájékoztatást.
A hivatali helyiségen kívüli közreműködésért az önkormányzat részére többletszolgáltatási díjat kell fizetni.

Szükséges mellékletek/okiratok:

A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa, vezetői engedélye vagy útlevele, a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (lakcímkártya).
A házasulók születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)

A házasulók családi állapotának igazolása céljából:
elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
Elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat és közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről.
Özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat.

Külföldi állampolgárok esetében:

tanúsítvány, mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve) nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs.

Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el. 

Amennyiben külföldi állampolgárságú házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Figyelem! Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdés  szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az alábbi kivételekkel - a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése:

Tanúsítvány: 2013. március 1-je után nem kerül kiállításra.
Az illetékes magyar konzuli tisztviselő e tényről igazolást adhat ki, amennyiben a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri. Családi állapot igazolás kiállítása kérhető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, amennyiben az szükséges.
Az illetékes külföldi anyakönyvvezető tud felvilágosítást adni a házasságkötéshez szükséges okiratok elfogadhatóságáról (hiteles magyar nyelvű fordítás, diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille).

Ügyintézés határideje és díja:

 

Alkalmazott jogszabályok:
  • 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
  • 429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
  • 174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről
  • 2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
  • Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének, módosított 15/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete
Egyéb fontos tudnivalók:

Házasságkötés díjai:

A Tatai Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyisége munkaidőben térítésmentesen igénybe vehető kis (4-15 fős) létszámú esküvő esetén.

Hivatali munkaidőn kívüli hivatali helyiségben történő házasságkötés és a bejegyezett élettársi kapcsolat létesítése esetén 15 000,- Ft/ alkalom, hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívüli házasságkötés és bejegyezett élettársi kapcsolat létesítése esetén 40 000,- Ft/alkalom

Díjmentes a hivatali helyiségen, valamint hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés, amennyiben a házassági szándék bejelentésekor a házasulni szándékozó pár legalább egyik tagja bejelentett tatai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik vagy születési helye Tata.