Tata fejlődését a már benne meglévő történelmi, lelki, szellemi, gazdasági energiák, az épített és természeti környezet erőforrásainak, értékeinek kellő összehangolásával, ezek egymást erősítő hatására való támaszkodással biztosíthatjuk.

A fejlesztési terv alapvető eleme a helyi társadalom fejlesztése. A város önkormányzata ma is, és a jövőben még inkább jelentős szellemi, erkölcsi és anyagi erőt áldoz a helyi identitás – általában a „tataiság”, de ezen belül is az egyes városrészek önazonosságának – erősítésére, miközben különös figyelemmel kíséri a meglévő közösségek, egyesületek, alapítványok, alkotó szellemi műhelyek, hitéleti testületek, oktatási, művelődési, érdekvédelmi szervezetek, gazdasági-termelő közösségek stb. működését, valamint támogatja az ilyen szerveződések alapítását. A helyi társadalom folyamatos fejlesztése, építése nélkül minden településfejlesztési akció csonka, befejezetlen. Mindennek egyik bevált eszköze az ünnepek, találkozások, közösségi alkalmak szervezése, az ilyen irányultságú hagyományok ápolása, újak teremtése. Az egyes programokba – ahol erre mód van – helyi civil szervezeteket is be kívánunk vonni, és számítunk a közösségek, polgári műhelyek alkotó közreműködésére. Ez lehet a közösségfejlesztés és a helyi identitás erősítésének legintenzívebb formája.

A településfejlesztés a város valamennyi közösségi, szellemi és gazdasági energiaforrásának együttműködését igényli. Az önkormányzat feladata az összehangolás, a felügyelet, a minőség biztosítása, az ellenőrzés, az egész város, a helyi közösségek érdekét optimálisan szolgáló programok kiválasztása, a lakosság megszólítása, véleményének kikérése.

Tata külső (kifelé történő) terjeszkedésével szemben a város belső (jelenlegi városhatáron belüli) részeinek újjáélesztése jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és környezeti szempontból is kedvező. A fejlesztések során ezért fordulunk a belső városrészek, kiemelten pedig a tágabb értelemben vett városközpont, Tata és Tóváros hagyományos főutcáinak, főtereinek megújítása felé.

Néhány szempont az egymást erősítő hatások érvényesítésére:

• a helyi értékekhez és igényekhez alkalmazkodó fejlesztés;
• az élet összetettségét figyelembe vevő fejlesztések;
• az ún. „zárványok” felszámolása a város egészének szem előtt tartásával;
• a város kisebb, természetes egységekre bontása („falusítás”);
• minden fejlesztésben a helyi kötődések (identitás) erősítésére való törekvés;
• az ingatlanfejlesztés egyben közösségfejlesztés, párbeszéd a helyi közösségekkel;
• családbarát fejlesztés a lakásépítésben és munkahelyteremtésben egyaránt;
• külterjes fejlesztés helyett belterjes fejlesztés;
• mindennemű fejlesztésben a teljes élettartamra történő tervezés;
• az egyes emberek idő-és energiaráfordításainak, ezek változásainak, mennyiségének figyelemmel kísérése;
• a meglévő városi infrastruktúrával (a közművektől a közintézményekig) való együttműködés.

Tata fejlődésében alapvető a fenntarthatóság elve. Ez azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk a Tatán és a kistérségében élők számára az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor három alapvető területen, a gazdaság fenntartható működtetésében, a társadalmi viszonyok elfogadható, rugalmas és önkorrekcióra képes formáinak megvalósításában, a művi és természeti értékek megtartásában képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

Egy rendkívüli építészeti és történeti értéket hordozó épületegyüttes rekonstrukciója vagy egy reprezentatív sétatér kialakítása – ilyen Tatán az Eszterházy-kastély és a Kossuth tér – a település vezetése számára kötelező és felettébb hálás célnak számít. A fenntarthatóság alapelvét illetően a kérdés az, hogy a beruházást, amelyik a lakosság vágyait testesíti meg, a közösség hogyan kívánja és tudja gazdaságosan működtetni, életben tartani? Hiszen egy épület, egy köztér átépítése, felújítása hosszú távon csupán a feladat kezdetét jelenti, mivel ezeket az eljövendő évtizedek során fenn kell tartani, amihez forrásokat kell biztosítani, amiket javarészt magának a beruházásnak és az általa megmozdított egyéb gazdasági és társadalmi aktivitásnak kell „megtermelnie”. Tehát már előzetesen fel kell tárni, hogy a projekt miképpen és miből tartja majd el magát, és mi a biztosítéka annak, hogy a terv gazdaságilag évtizedekre előre megalapozott. Egyenként be kell mutatni azokat a személyeket, szervezeteket, vállalkozásokat, amelyek itt kívánnak működni, számításokkal kell szemléltetni, miből várható a bevétel, amely az elvárt, vagy az előreláthatóan szükséges további fejlesztéseket fedezni tudja. Mindez összegezve azt jelenti, hogy a projekt nem csupán grandiózus kívánság, nemcsak politikai akarat eredménye, hanem a gazdasági felemelkedés hiányzó eleme is, és ezért a társadalmi környezet, a közösség tevőleges támogatását élvezi. Az az elképzelés, pályázati projekt, amely a jövőben nem tud ily módon hosszú távon fenntarthatóvá válni, nem kaphat támogatást. A felsorolt feltételeket a „tegnapi” szemlélet alapján lehetetlen volna teljesíteni. A javasolt út a környezet, a közösség akaratának, a természetes és várható folyamatoknak a feltérképezése, a városi és a kistérségi szándék közös mederbe terelése; vagyis a fenntarthatóság legfőbb feltétele a partnerség, a közösség összekovácsolása.

Tata fejlődését csak egy cselekvő, szolgáló, együttműködő, lelkesítő önkormányzat tudja hatékonyan szolgálni. Ez a hatósági, az együttműködő, a támogatási, a költségvetési, a forráskereső és pályázati, majd városüzemeltetési, igazgatási, fenntartási, működtetési eszközök együttes, egybeérő használatát egyaránt jelenti.

A három terület szoros együttműködése egymást erősítő hatású lehet, minden programban erre kell törekedni. A társadalom-, a településfejlesztés és az igazgatásszervezés együttesen a következőkben vázolt módon helyi gazdaságfejlődést is eredményez. Tata fejlődési terve egy sok elemből álló gazdaságfejlesztési program, amelyben egyaránt építünk a meglévő és a tervezett termelő ipari és mezőgazdasági egységek, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom rendszerének, a környezetvédelem, a városi infrastruktúra, a városi intézmények hatékony működésére. Minden egyes programunkban törekszünk az európai eszmék, példák, törekvések megjelenítésére, a magyarországi megvalósult és tervezett programok helyi viszonyokra történő alkalmazására is.

Városi-önkormányzati adatvagyon

A fejlesztésnek az alapja egy biztos városi-önkormányzati adatvagyon. Ez kiterjed az épített és természeti környezet adataira (ez „Tata épített és természeti környezetének leltárja” és „Tata építészeti nyelve”), az intézmények adataira (egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, városüzemeltetési és egyéb intézményeknek a befogadóképességre, a foglalkoztatottakra vonatkozó adatai stb.),

a gazdasági szereplők nyilvános adataira, a város lakóinak adottságaira (demográfiai adatok: kor-és vagyoni összetétel, képzettség, családstruktúra, gazdasági aktivitás stb. az egyes városrészekre lebontva), az önkormányzat működésére, a közbeszerzés adataira, a pályázatokra, gépjárműparkra, környezeti adatokra (környezeti ártalmak: zaj-, levegő-, talajszennyezés, vizek szennyeződése stb.), a közlekedés adataira, továbbá minden olyan adatra, tényre, ami a város életében fontos lehet. Ez az adatbázis részleteiben rendelkezésre áll, ezt tovább kívánjuk fejleszteni, rendszerré kiépíteni, amelyet folyamatosan bővítünk, és elérhetővé teszünk.

Városi-önkormányzati adatvagyon

A fejlesztésnek az alapja egy biztos városi-önkormányzati adatvagyon. Ez kiterjed az épített és természeti környezet adataira (ez „Tata épített és természeti környezetének leltárja” és „Tata építészeti nyelve”), az intézmények adataira (egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, városüzemeltetési és egyéb intézményeknek a befogadóképességre, a foglalkoztatottakra vonatkozó adatai stb.), a gazdasági szereplők nyilvános adataira, a város lakóinak adottságaira (demográfiai adatok: kor-és vagyoni összetétel, képzettség, családstruktúra, gazdasági aktivitás stb. az egyes városrészekre lebontva), az önkormányzat működésére, a közbeszerzés adataira, a pályázatokra, gépjárműparkra, környezeti adatokra (környezeti ártalmak: zaj-, levegő-, talajszennyezés, vizek szennyeződése stb.), a közlekedés adataira, továbbá minden olyan adatra, tényre, ami a város életében fontos lehet. Ez az adatbázis részleteiben rendelkezésre áll, ezt tovább kívánjuk fejleszteni, rendszerré kiépíteni, amelyet folyamatosan bővítünk, és elérhetővé teszünk.