I. Szent Orbán pápa életrajzi és a hozzáfűződő események adatairól a Magyar Katolikus Lexikon X. kötetében (Szent István Társulat 2005.p.137-138) kaphat tájékoztatást az olvasó.

Alakja a IX. században összeolvadt a Langres-i Szent Orbán püspökével.  A püspök, aki a szőlővel kapcsolatos csodákat tett, ezáltal vált a szőlők, szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentjévé. Orbán, mint védőszent emléke - szobrai, képei - számtalanszor megjelennek a Kárpát-medence szőlőtermő területein, hozzá helyi szokások, egyházi szertartások, helyenként kápolnák építésével is találkozunk.

A mi Új-hegyünknek is Szent Orbán a védőszentje.

Tata-Szomód közigazgatásához tartozó Új-hegy.

Az Új-hegy a XIX. század közepén vált szőlőtermő területté, miután a tóvárosi kézműiparosok és a hivatalnok réteg felfedezte területét. Tisztázást igényel az Új-hegy, mint természet-földrajzi terület. Az én gyermekkoromban az Új-hegy a mai IX-XII. dűlő közötti területet foglalta magába. Ennek furcsasága, hogy a IX-X. dűlők területe a Tóvárosi, a X-XII. közötti pedig a szomódi közigazgatási külterülethez tartoztak. Az említettek függvényében történtek a területek utáni adófizetések is. Visszaemlékezésem szerint a régi Új-hegy (X-XII dűlő) területe a Szomód községi legelő keleti külterületétől a Tata-Agostyán közútig terjedt. Ezt a területet 62 szőlősgazda birtokolta. Idős, régi szőlősgazdák elmondása szerint az 1900 utáni évek valamelyikén megalakult a Szomód községhez tartozó Újhegyi Hegyközség Elöljárósága, élén a hegybíróval és két tanácsnokkal. A bírót négy évre választották, körbélyegző is járt a hivatalához.

A bíró fogadta meg a szőlő érés idejére a szőlő pásztorokat. Előtte történtek meg az adás-vételek. Ő állapította meg a növényvédelmi permetezések idejét és a szüret kezdetének napját.

Egy alkalommal az 1938-40-es években nagyapám Csonka Ferenc volt a hegybíró. Nem tudom kinek a kezdeményezésére térkép is jelent meg, feltüntetve a helyrajzi számokat. Nekem még volt alkalmam látni ezt a fekete-fehér nyomtatású dokumentumot. Sajnos sem a hegyközség bélyegzőjének, sem a térképének sorsát nem követtem. Létezett a hegyközségnek rendtartása is, amely előírta a szőlősgazdák általános kötelességeit.

A közelmúltban ajándékként hozzájutottam „Baj Hegyközség Rendtartásához”, az 1909. augusztus 22-én datált, a Tatai járás főszolgabírója által kiadott szabályzathoz. Ennek záró mondatai hivatkoznak a rendtartás országos kötelezettségeire. Feltételezhető, hogy az Újhegy Hegyközségnek is volt ilyen rendtartása.

Az Újhegyi Szent Orbán-emlékmű és ünnepe.

1933-ban nagyanyám: Csonka Ferencné Ágoston Anna több újhegyi gazda asszonyának bíztatására a Szent Orbán emlékmű építését kezdeményezte. Valamennyi szőlősgazda adományával (pénz, építőanyag, kerítés, földmunkák) édesapám Nemes László kőműves 1934 tavaszán megépítette az Újhegyi út és a X. dűlő találkozásánál ma is látható emlékművet.

A márvány keresztet a tetejére, az emléktáblát a lábazatra a szomódi Rupert kőfaragó-testvérek készítették. 1934 májusában szentelte fel az emlékművet a katolikus egyház szertartásával Hartványi János tóvárosi származású, korának ismert, híres kapucinus szónoka.

A továbbiakban minden év Szent Orbán napjához legközelebbi vasárnap délután a „Boldogasszony Anyánk, a Lorettai-litánia és a Te vagy földi éltünk” sorrendű egyházi szertartással ünnepeltük meg Szent Orbán napját.

Talán a kemény évek utolsó ünnepét 1951. ábrázolja a mellékelt fénykép. Az újhegyi gazdák és vendégeik nagy számban voltak jelen az ünnepségen, amíg a politika le nem tiltatta ezt a lehetőséget. 1945-ben, a háború miatt az ünnepség sorozat megszakadt, de a következő években az említett évig folytatódtak. Az ünnepség alkalmával a tóvárosi vásári bazárosok is kirakodtak és kínálták áruikat az emlékmű melletti kis téren.

Dicséretet érdemel, hogy az Újhegy jelenlegi szőlősgazdái megújították a régi hagyományokat, restaurálták az emlékművet, és a szovjet katonák által szétlőtt kereszt helyébe kovácsoltvasból újat készíttettek. Minden évben megünneplik Orbán nap körül a”Hegy oltalmazóját”.

Megemlítem, hogy az Újhegyen, a XI. dűlőben, közvetlenül a Tata-Agostyáni út mellett állt egy magán Szent Orbán emlékmű az egykori Lénárt szőlő területén. Építője Lénárt József, az egykori tatai Eszterházy-uradalom kőművesmestere volt. Ennél az emlékműnél nem tartottak ünnepi megemlékezést. A hadifogságból hazatért Lénárt József fia, hálából a megmeneküléséért keresztet állíttatott az Újhegyi út jobb oldalán, amely ma is áll.

                                                                                                                                      dr. Nemes Lajos