A forradalom és szabadságharc tatai hőseire emlékeztünk

Október 26-án, a forradalom tatai szereplőinek felelősség- és áldozatvállalása előtt tisztelgő ünnepi felvonulással folytatódott az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezések programja, „Ifjú hősök vérén szerzett szabadság” címmel.

 

A megemlékezés helyszínei voltak:

-Kossuth tér, Tatai Református Gimnázium – dr. Némethi László emléktáblája,

-Rákóczi utca – dr. Mészáros Gábor emléktáblája,

-Hősök tere – a kommunista diktatúra áldozatainak emléktáblája,

-Tópart – 1956-os kopjafa,

-Kodály tér – Hősök emlékműve,

-Ady Endre utca, rendőrség – 1956-os emléktábla,

-Baji út – 1956-os emlékkő, ahol a Református Gimnázium tanárainak és diákjainak köszönhetően 2006 óta az emlékkő és 50 hársfa emlékeztet bennünket a forradalomban fiatal életüket áldozó tatai felkelőkre. Az emlékkő Bődi Lajos, Égető Ernő József, Hemmerlein József, Jakab Ferenc, Kaszás Tamás, Knáb Vilmos János, az 1922-es és az 1929-es születésű Kovács Lajos, Kovács Nándor, Némedi Varga László, Pavlisz István, Pordán István, Rónavölgyi Béla, Senkár János és Sorok Gyula nevét őrzi.

A felvonulás utolsó állomása Bajon, az egykori laktanya előtti emlékkő volt, ahol ünnepi beszédet mondott Bencsik János. A Tatai-medence országgyűlési képviselője felidézve a 65 évvel ezelőtt történteket elmondta: - Nem volt olyan megye Magyarországon, ahol ne került volna sor központilag elrendelt sortűzre, csak azért, hogy értse a magyar ember, értsék a fiatalok és értsék a másként gondolkodók, hogy mi a közös nyelv. A közös nyelv pedig az erőszak a diktatúrában. Ott nincs eltérő vélemény, nincs szólásszabadság, nincs lehetőség megmutatni a saját gondolatokat, mert ha valaki ellene beszél annak, amit hirdetnek, akkor a diktatúrában kegyetlen megtorlás van, és emberáldozatoknak kell lenniük. Bencsik János a fiatalokhoz intézve szavait úgy fogalmazott: - Legyetek a hírvivői és hirdetői annak, hogy 1956 ősze egy nagyon szép, lendületes forradalommal kezdődött. Akik akkor is felelősséget viseltek a sajátjukért, a szeretteikért, a hazájukért, azok munkástanácsi vezetőkként vigyáztak arra, hogy működőképes maradjon az ország, de a párbeszéd és az egyeztetés abban a korban semmit sem jelentett, aki nem állt vissza a sorba azt lelőtték, elítélték, bebörtönözték, kivégezték. Soha ne kelljen többé senkinek sem Magyarországon azzal szembesülnie, hogy a véleményéért, a gondolkodásáért, az értékrendjéért bármilyen hatalom is felelősségre vonja. Térségünk országgyűlési képviselője kiemelte: - Rajtunk múlik, hogy 1956 történéseit, a forradalmi eseményeket továbbra is forradalomnak tekintjük-e, szép, tiszta kezdeményezésnek, becsüljük-e, tiszteljük-e mindazokat, akik az életüket áldozták ezért a hazáért.

A felvonuláson közreműködött Petrozsényi Eszter színművész, a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekara Balázs Attila őrnagy vezetésével, a Peron Music Foundation Zeneműkiadó és Tehetséggondozó Alapítvány növendékei, valamint tatai diákok.

November 4-én csütörtök 18:00 órától a Piarista Rendház dísztermében a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár Zenekara ad koncertet a nemzeti gyásznap alkalmából, a koncertre szeretettel hívjuk és várjuk a tataiakat.