„Mire a falevelek lehullanak, katonáink hazatérnek….”- így szólt II. Vilmos német császárnak a végül könnyelműnek bizonyult kijelentése. Sem a villámháborús taktika, sem a központi hatalmak haderejébe vetett bizalom nem volt elég ahhoz, hogy 1914 őszén a hadba indult lelkes katonák hazatérjenek – fogalmazott a könyv előszavában Dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója.

Az első világháború 100. évfordulójának alkalmából a tatai múzeum korábban gyűjtőpályázatot hirdetett, a pályázat célja a korszak tárgyi és eszmei emlékeinek felkutatása, bemutatása és megőrzése volt. A beérkezett anyagok feldolgozása már 2014-ben megkezdődött, de a munkát nem tudták az előre tervezett időben, 2018 őszére befejezni, ugyanis az adatok és felajánlások idővel egyre nagyobb számban érkeztek a múzeumhoz, emellett időközben új kutatási eredmények is születtek, s a pandémia ugyancsak hátráltatta a megjelenést.

A könyv elsődlegesen azt mutatja be, milyen hatásokat gyakorolt Tatára és térségére az első világháború. A kiadvány a múzeum műtárgyai és dokumentumai mellett a gyűjtőpályázat eredményeit is részletezi mindazok számára, akik érdeklődnek a helytörténeti témák iránt. Lapjain bőségesen találunk képeket és olvashatunk számos történetet, melyek, bár nem alkotnak teljes, átfogó képet a szóban forgó időszakról, mégis képletesen megmutatják a háború érintette sorsokat, az események személyes meg és átéléseit. A könyv végső tartalmának kidolgozásában segítséget nyújtott Dr. Kranzieritz Károly hadnagy, a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztály munkatársa, aki a katonai fogalmak pontosítása mellett vállalta azt is, hogy bemutassa, mely alakulatokban küzdöttek a háború alatt a tatai és tóvárosi katonák. A Kövesdi Mónika, Dr. Kranzieritz Károly, Rabár Ferenc, Dr. Schmidtmayer Richárd és Stegmayer Máté által jegyzett kiadványról a tatai múzeum igazgatója úgy nyilatkozott: - Az volt a célunk, hogy a könyv ne csupán a katonai történeteket, egyéni hőstetteket elevenítse fel, hanem láttassuk azt is, ez az időszak az egész társadalomtól hatalmas erőfeszítéseket kívánt. 1914-ben lelkesen elvonultak a férfiak, a fiatalemberek, az apák, a fiúk, a testvérek, a szeretők, akik aztán hosszú éveken keresztül nem tudtak hazajönni, s ez a helyzet rengeteg kérdést felvetetett. Például, hogy mi történt az itt maradtakkal, mennyire volt nehéz egy parasztgazdaságot működtetni a családfenntartó hiányában, hogyan tartották egymással a kapcsolatot, hogyan birkóztak meg a rájuk háruló nehéz feladatokkal a nők, hogyan igazgattak egy-egy gazdaságot, hogyan kezelték a sebesülteket, hány kórház volt Tatán, hogyan gyűjtött a helyi vöröskereszt azért, hogy üzemeltethessék a kórházakat és mi történt az itt hadifogságba esett férfiakkal? Dr. Schmidtmayer Richárd hangsúlyozta:- Köszönhetően a tataiaknak és környékbelieknek elsősorban olyan forrásokból dolgozhattunk, melyek korábban nem voltak nyilvánosak, személyes naplókból, visszaemlékezésekből, privát levelezésekből, családi fotóalbumokból.

A könyv hat tematikus részből áll: bevezető, a frontvonal hadi eseményei, a hadifogoly táborok élete, a hátország szerepvállalása, a képzőművészek munkássága és a háború utóélete. A több, mint 400 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány megvásárolható a Kuny Domokos Múzeumban.