Egymás iránt érzett felelősséggel készültek a szervezők a fertőtlenített légtér biztosításával, a látogatók pedig az arcukat eltakaró maszkok viselésével. A galéria évek óta az igényes kultúra-fogyasztókat vonzza programjaival, időszakos kiállításaival. A művészeti produktumokkal megteremtett környezet fontos összetevője az aprólékos figyelmességekkel kialakított családias gondoskodás, mellyel a feltételeket és a lelkületet megteremtő házigazdák - Juhász Zsuzsanna és Szakáll László - körbeveszik az érkezőket. Ezzel az indítással telt meg zsúfolásig a varázslatos helyszín az új tagokkal felerősödött Maróti Zenekar hetedik tatai adventi, „Katalin tánc” című koncertjére.

Az est sztárvendége volt Sebő Ferenc a Nemzet Művésze, aki gazdag életművében a tökéletes ritmikai azonosság jegyében zseniálisan illesztette a népzenei ritmusokat a magyar nyelv prozódiájával. Maróti Györgyöt, mint hangszerelő-zeneszerzőt megihlették Sebő Ferenc énekelt versei. Mindkettőjük alkotói munkájának táplálója, ihletője a népművészet. A jó humorú, Kossuth díjas alkotó kötetlen elbeszélések keretében osztotta meg a hallgatósággal gyűjtő tanulmányútjainak történeteit, melyeket tudósokkal, előadó művészekkel, emblematikus szakemberekkel élt át. Azokkal a korszakos gondolkodókkal, akik lefektették az alapjait az urbanizálódott környezetben lehetséges hagyományőrzésnek, melynek mi magunk is részesei, követői lehetünk. A dalszerző anekdotáiba ágyazott - népzene történeti szempontból is megőrzésre érdemes gondolatait - élvezettel hallgatták a jelenlévők.

Sebőt idézve „a múlt és jelen populáris zenéjének, a népzenének” tovább gondolása Maróti zenei felfogásában többletekkel egészül ki. Zenei stílusokat szintetizáló gondolkodása a dallamtörzsek azonosságának, harmóniai hasonlóságának felismerésén alapul. A tiszta forrás elsődlegességének megtartásával, ötletgazdag kapcsolásokkal így férnek meg a népdalok a népszerű Beatles dallamokkal és a klasszikus zeneirodalom műveivel egybe szerkesztve. A stílusgazdagságra a hangszerek egyedi összetétele is inspirálóan hat. Az így születő zeneműveket méltón interpretáló, professzionális megszólalást produkáló zenészek citerán, népi fúvósokon, fuvolán, gitáron, kobzon, a modern kor eszközeit is beépítő ütős hangszereken, trombitán és végül a legtermészetesebb hangszeren, az énekhangon is megszólalnak.

Az advent egyetlen tatai élő előadását a közönség elragadtatással, boldog örömmel fogadta. A koncertet követő beszélgetős forgatagban szavakba öntött méltatásokkal jutalmazták a szerzőket, előadókat. A 15 évvel ezelőtt, a Kenderke Műhelyben megalakult, és azóta töretlenül fejlődő zenekar tagjainak célja, hogy minél több emberhez juttassák el zenéjükkel a feloldódást hozó lélekemelő élményt. Tatához kötődésüket továbbra is tartják, de ma már önálló zenekarként, függetlenedve jelennek meg közönségük előtt. Az Angyalok Galériával karöltve tematikus koncertsorozatra készülnek, amelyre szeretettel várják az igényes kultúrára vágyó közönséget, a zenekedvelő „tündéreket”, abba a baráti légkörű környezetbe, ami mára már kulturális, művészeti értékeket gyűjtő központtá nőtte ki magát.

(Kun Katalin)