Fellner Jakab (1722 - 1780)
Fellenthali Fellner Jakab Nikolsburgban született. 1722. július 25-én látta meg a napvilágot Morvaországban a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált elismert, keresett szakemberré. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el
építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát azonban Fellner Jakab végezte el. 1783-ban. Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Ezterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása
ekkor ívelt fel. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban. Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán
hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből, Grossmann Józsefből utódja lett, aki feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása. Fellner Jakab építészeti munkásságával Tata város barokk épített környezetének kialakításában éppen akkora hatású alkotó személyiség volt, mint természeti környezete átalakításában Mikoviny Sámuel. Tatán, 1780. decemberében hunyt el.