Esterházy József (1682-1748)

A tatai uradalmat s vele együtt tatát 1727-ben 343 524 forintért Esterházy József gróf vásárolta meg báró Krapf Gáspártól. A város új földesura 1728-ban Tatával „ideiglenes, Tóvárossal „örökös” szerződést kötött. A mezővárosokkal kötött szerződésekben biztosított jobbágyi ingyen robot lehetővé tette Esterházy Józsefnek a nagyobb arányú csatornázások,
építkezések megvalósítását. A Tatát és Tóvárost körülvevő, s a Dunáig húzódó hatalmas mocsaras terület hasznosítása egyre sürgetőbb feladatot jelentett az
uradalomnak. Esterházy József a csatornázási munkák
megtervezésére, irányítására Mikoviny Sámuelt kérte fel,
aki 1746-ban felmérte és elkészítette a Tata, Almás, és
Szőny közötti terület csatornázási tervét. Az 1747-ben elvégzett szabályozásoknak köszönhetően, az ún. Mikoviny és a naszályi csatorna megépítésével Tata környékén 2000 hold hasznavehetetlen terület vált alkalmassá a földművelésre. Esterházy József 1733-ban kiáltványt adott ki azzal a céllal, hogy megbízottai a német tartományokban katolikus telepeseket toborozzanak az uradalom területén lévő, elnéptelenedett falvak újratelepítésére.
Ezzel a munkásságával Esterházy József Tata második alapítójává vált. Esterházy Miklós
testvére, Ferenc biztosította a piaristák alapítványát, s ezzel a kegyesrendi atyák letelepedését.
Esterházy József fia, József építtette a tatai katolikus nagytemplomot Fellner Jakab
tervei alapján. Az 1760-as években Esterházy Miklós kezdte építtetni szintén Fellner tervei
alapján tóparti kastélyukat. Esterházy Ferenc 1783-ban építtette a Cseke-tó körüli Angolparkot.
Mindezekből látható, hogy Tata XVIII-XIX. századi felvirágoztatója az Esterházy
család volt. A klasszikus gazdasági fellendülést az 1800-as években indították el, a
kézműipar mellett iparszerű termelési formák meghonosításával – téglagyár, cukorgyár,
pezsgőgyár létesítésével, majd később a tatabányai bányák megnyitásával.