Beküldte Ábrahám Ágnes -
„ Fellner Jakab kora -Társadalom és intézményi rendszer kialakulása” címmel június 27-én kezdődött meg a Piarista Rendház épületében az a konferenciasorozat, melyet a Fellner Jakab Emlékév tiszteletére szervezett a Kuny Domokos Múzeum.
A szakmai programsorozat következő két találkozója Tatán, a legutolsó, negyedik konferencia pedig majd Veszprémben lesz. Dr. Schmidtmayer Richárd, a tatai múzeum igazgatója a nyitóeseménnyel kapcsolatban elmondta: - Kiemelten fontos szempont volt a Fellner Emlékév kapcsán a múzeum számára az, hogy a legújabb ismereteket is meg tudjuk mutatni az érdeklődőknek. Az első konferencián Fellner korával ismerkedünk, amire szükség van ahhoz, hogy megértsük, milyen körülmények között alkotott az építőmester, milyen hatások érték, milyen korlátai és lehetőségei voltak, amikor városunkba érkezett.
Az előadások célja elsősorban a tudományos ismeretterjesztés volt. A konferencia szervezői saját kutatásaikra támaszkodó előadókat kértek fel, akik szakterületük szűrőjén keresztül tudták bemutatni a korszakra és Fellner Jakabra vonatkozó ismereteiket, így nem csupán egy sematikus, a történelem tankönyvekre jellemző kép bontakozhatott ki a korszakról a hallgatóság előtt.
A konferencia helyszínén Michl József mondott köszöntőt. Tata polgármestere Fellner Jakab személyiségére utalva hangsúlyozta: - Egy különleges művészemberre emlékezünk, akiről nincs képünk vagy fotónk, akinek nincsenek meg a bizonyítványai, akinek a jelleméről csak annyit tudunk, amely az őt említő levelezésekben található, mégis 300 év után emlékezünk rá. Érdemes tőle eltanulni azt, amit példaként állított elénk: úgy részt venni a teremtésben, valami olyat alkotni, ami fennmarad, hiszen nem a bennünket ábrázoló fénykép a fontos, hanem az, amit magunk után hagyunk, amit létre tudunk hozni ebben a világban.
A szakmai konferenciasorozat első rendezvényén öt előadót hallhattak az érdeklődők. Tevelÿ Arató György történész, levéltáros, a NEB Hivatala tudományos titkára „Magyar reconquista. A XVIII. századi újjáépítés problémái”, Dr. Fülöp Éva Mária, történész, nyugalmazott múzeumigazgató „Gróf Esterházy József országbíró Tata-gesztesi uradalma: birtokirányítás és gazdálkodás” , Siptár Dániel, történész, a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár igazgatója „A szerzetesi intézményhálózat bővülése a török utáni Magyarországon, különös tekintettel a kapucinusokra”, Szekér Barnabás, történész, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának levéltárosa „A tatai piarista rendház és iskola a XVIII. században”, valamint Dr. Schmidtmayer Richárd, történész, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója „Az újkori német telepesmozgalmak Tata példáján keresztül” címmel tartott beszámolót.
A konferencián elhangzott előadások a tervek szerint még idén megjelennek egy tanulmánykötetben.