Tardos és Vértestolna a Gerecse zárt erdőtömbjében elhelyezkedő települések, melyek a legtávolabb (11 illetve 13 km-re) fekszenek a várostól. Korábban egy körjegyzőséget alkottak, de ezévtől Vértestolna Héreggel alkot igazgatási társulást. Tardos a Gerecse egyik legkedveltebb és legmagasabban fekvő települése, amely közvetlen (igaz, hegyvidéki szerpentinekkel tarkított) közúttal kapcsolódik a Duna-menti 11-es közúthoz is. Faluszerkezete több szempontból említésre méltó, hiszen jellegzetes „utca-udvaros” központja mellett a Bikol-patak völgyét követő zegzugos falurészlet is egyedivé teszi.
Tatáról Agostyánon keresztül juthatunk el Tardosra. A kőbányászat már a kezdetektől fogva fontos szerepet töltött be a település történetében. A római kortól bányászták az itt található jura-kori vörös mészkövet. A rómaiak a bányáktól kőhordó utat építettek a Duna partjáig. Ezt az utat a középkorban is használták. 1204-ben Imre király a bányát az esztergomi káptalannak adományozta. Az itt fejtett vörös mészkő Mátyás király reneszánsz építkezéseinek kedvelt díszítőköve volt. A török hódoltság alatt a település elpusztult és 1720-ig lakatlan maradt, amikor is az esztergomi érsekség katolikus szlovákokat telepített ide. A bányászatból és fuvarozásból élő szlovákok a középkori faluhely mellett építették fel az új települést. A kőbányászat és feldolgozás a mai napig meghatározó tevékenysége a falunak. A község orsószerűen kiszélesedő főutcáján áll az 1775-ben épített, barokk stílusú római katolikus műemlék plébániatemplom. Az utcaudvaros beépítési szerkezetű faluközpontban található a Kossuth-díjas Fekete Lajos turkológus szülőháza, emlékszobája és a helyi néprajzi kiállítás. (előzetes bejelentkezéssel látogatható), valamint Vörös Gábor tardosi születésű képzőművész emlékkiállítása. Érdekes látnivaló még a faluban a Régi Rádiók Állandó Kiállítása.
Tardos a Gerecse egyik legfestőibb települése, melyet a Gerecsei Tájvédelmi Körzet 400-500 méteres hegyei csaknem teljesen körülvesznek. A híres tardosi kőbányák egy részét ma már nem művelik. Előzetes bejelentés és egyeztetés után látogathatóak. Ezek nemegyszer igazi növény- vagy állattani ritkaságok élőhelyei. A megkapó szépségű és közkedvelt kirándulóhelyként ismert Malomvölgy légterében fokozottan védett kerecsensólyom és parlagi sas is látható.
Tardos legjelentősebb hagyományos rendezvényei a májusi Hegyen – Völgyön Futóverseny a júliusi Magdolna napi búcsú és a Vörös Márvány Napok, a szeptemberi falunap. A Malomvölgyi-tó egész évben alkalmas a horgászásra. Az Országos Kék Túra útvonala a község mellet vezet. Tardoson a sportvadászatot a Süttői Erdészet szervezi, irányítja. Az egyik elhagyott bányarész napjainkban hegymászók kiképzését segíti. A Gorba tetőn sárkányrepülő és paplanernyő felszállóhely található.
