A római katolikus húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra esik, amely a március 22 és az április 25 közötti időszakban kap helyet. A húsvét időpontjának az ingadozása elsősorban azzal magyarázható, hogy az ünnep a zsidóktól származik, akik holdévben számolnak. Húsvétvasárnapon az egyház a Megváltó feltámadását ünnepli meg, amikor véget ér a böjt, a hústól való tartózkodás időszaka. Ezen a napon a templomban sonkát, tojást, kalácsot és bort szenteltek, amelyek megvédték, megóvták a híveket a hosszú önmegtartóztatás utáni mértéktelenség kísértésétől. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a locsolásnak, amire húsvéthétfőn kerül sor. A legények, fiúgyermekek különböző módon díszített tojást kaptak ajándékba, amely ősi termékenységszimbólumnak tekinthető.