Beküldte zsm -
Az egyre dráguló kőolaj és földgáz helyett mivel válthatnánk ki az energiafelhasználást? Világszerte érzékeny kérdés, amelyre helyi szinteken is keresik a választ. Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! - hangzik a manapság időszerű felszólítás, s hogy mennyire igaz, a bőrünkön tapasztaljuk. A Michl József elnök által vezetett Tatai Kistérségi Többcélú Társulási Tanács március 22-iki ülésén azon pályázati lehetőségeket tekintették át a résztvevő polgármesterek, amelyek e kistérségi szinten hatékonyabb energiagazdálkodást tehetnek lehetővé. Pályázat útján új rendszerek kiépítése jöhet szóba, amelyek olcsóbban működtetik hűtő-fűtő-világító eszközeinket.
A tatai kistérség Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati lehetőségeiről, feltételeiről tájékoztatta az önkormányzati vezetőket Dely László, az EnergiagazdálkodásimTudományos Egyesület Települési Energiagazdálkodási Szakosztály alelnöke (ETE TESZ), valamint Hojka János energiagazdálkodási szakértő. Dely László együttműködésre kérte az érintetteket, s szándéknyilatkozatot adott át megfontolásra a kistérségi energiafelhasználás reformja érdekében. Az elvégzendő vizsgálatokhoz, elemzésekhez, az önkormányzatok energia-felhasználási adatait összegezendő öko szellemi műhely alakult a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, s e szakértő társaság vállalja a pályázat elkészítését, ha a kistérségi települések együttműködnek, mondta Dely László. A klíma-és energiagondok az egész világot sújtják, de feloldásukra a kis területeknek is lehetősége nyílik, s helyi megoldások az egész problémára is jótékonyan hatnak.
Szemlélet- és gyakorlatváltás szükséges, amelyben hangsúlyt kap a biomassza, valamint a nap-, a szél-, a víz- és geotermális energia felhasználása. Az önkormányzati intézmények ideális esetben az energiafelhasználásukat 40-65 százalékkal csökkenthetik, ehhez azonban építeni, fejleszteni kell. A pályázatok az induló tőkét teremtik elő, amelyet ma nem képesek az önkormányzatok önerőből felmutatni. Olcsóbban működtethetnék mind a Vértesi Erőművet, mind a tatabányai és tatai hőközpontokat, hangsúlyozta a szakember. Az energiaültetvények - gyorsan növő energianövények - termesztése folytatható az alacsony aranykoronaértékű, hitvány minőségű talajon. Az előállított faapríték és pellet akár egy kisebb falufűtőművet is elláthat energia-alapanyaggal, de ugyanígy hasznosíthatók az egyéb természeti energiaforrások. Konkrétan megemlítette a dunaalmási langyos víz geotermikus hatásának kiaknázását, s a tatai Fényes-források hőjét. Az energiaültetvények létrehozása, gondozása, letermelése, a helyi erőművek működtetése munkahelyteremtő szerepe sem mellékes szempont, mondta Dely László.
A megújuló energiaforrások felhasználása kapcsán jelentkező veszélyekre figyelmeztetett Hojka János energiagazdálkodási szakértő. Az alternatív energia alapanyagokat a felhasználás helyén, vagy annak közvetlen közelében tanácsos előállítani, mert ha vásárolják azokat, vagy messziről érkeznek, akkor ugyanolyan árfelhajtó spirál keletkezik, mint a fosszilis energiahordozóknál történt. A tatai kistérség átlagos nagyságú falvai évente30-35 ezer köbméter földgázt fogyasztanak el, a nagyobbak 50-55 ezret. Dunaszentmiklós és Vértestolna csupán 15 ezer köbméter körül használ, az önkormányzatok igyekeznek modernizálni, korszerűsíteni fűtési rendszereiket az optimális kihasználás érdekében. Az ésszerű kiváltás más energiahordozóval csak átgondolt változtatás révén hozhat a konyhára.
A szándéknyilatkozat aláírásának megfontolására egy hetet ajánlott fel Dely László, midőn kérte a polgármesterek csatlakozását a közös pályázathoz. A takarékosabb és hatékonyabb energiafelhasználás, az önkormányzati fenntartású intézmények költségtakarékosabb ümeletetése, az import energiahordozók takarékosabb felhasználása, valamint a kihasználatlan hazai megújuló energiaforrások felhasználása érdekében szorgalmazza a szakember az együttműködést más önkormányzatokkal, gazdasági és civil szervezetekkel a meghatározott célok és feltételek mentén.