Vizes élőhelyet alakítanak ki az Öreg-tóban

Az Öreg-tó Által-ér rehabilitációs projekt részét képezi az Öreg-tó tófaroki részén a vízi- és növény élőhely kialakítása, amelynek munkálatait tekintették meg a média képviselői bejárásos sajtótájékoztató keretében. Fontos tudni, hogy 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az úgynevezett Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett. A tatai Öreg-tavat 1989. március 17-én vették fel a Ramsari listára. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk a vizes élőhelyek napját.

 

Michl József, polgármester, országgyűlési képviselő ezúttal, mint az Által-ér Szövetség elnöke fogadta a látogatókat Krámerné Kozicz Mariann - az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Tatai Szakaszmérnöksége munkatársa – , valamint Mürkl Levente, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi és energetikai referense társaságában A vadludak körülbelül délután három órakor repülnek be a tóra, ekkortól már nem lehet a munkagépekkel zavarni őket. Ezért dolgoznak szinte megállás nélkül a délelőtti, kora délutáni órákban a munkagépek.

 

Február másodika a Vizes élőhelyek napja, ennek apropóján ismertették, hogy az Öreg-tó hamarosan mintegy nyolc hektáros vizes élőhellyel gazdagodik, amely egykor szerves részét képezte a tónak, de a 70-es és 80-as években végzett tókotrások során sajnos, iszappal töltötték fel Ezt az egykori öblöt adja vissza a tónak a rehabilitációs program. A cél az, hogy itt olyan változatos és zavartalan vizes élőhely jöjjön létre, amely az Öreg-tó növény- és állatvilága számára vonzó életteret nyújt.

A nádasok, vízinövények révén a szűrő és a vízminőség-javító hatás is erősödik. Az Által-ér egy része is ezen keresztül fog a tóba érkezni. Ami még fontos, hogy ebben a delta torkolatban lévő kis tóban telente is víz áll majd, ami lehetővé teszi, hogy stabil ökoszisztéma alakuljon ki. Az Öreg-tó erre most kevésbé alkalmas, hiszen a télen szárazzá váló tómeder nem kedvez a vízinövények megtelepedésének, áttelelésének. Remélhetőleg néhány éven belül ezen a területen is létesül egy tanösvény, amely az ökoturizmus szempontjából újabb vonzerőt jelenthet majd a városnak.

A vizes élőhelyek szempontjából a tó keleti oldalának fövenyesítése is kulcs fontosságú, hiszen az ott korábban kialakított természetes fövenyes partok is megmutatták, hogy a tó öntisztulásában fontos szerepük van, temérdek apró állatnak nyújtnak ezek a sekély, gyorsan felmelegedő partok élőhelyet – folytatta Michl József.

– A mostani beavatkozások révén a korábbi 400 méter helyett mintegy két kilométer hosszú természetes part alakul ki, nem kis örömére a napozóknak és a fürdőzőknek is.